Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter bejelentette: újabb 150 katonát küldünk Kurdisztánba. A katonák védelmi és kiképzési feladatokat fognak ellátni. Ezt az uniós külügyminiszterek brüsszeli tanácskozásán mondta a külügyminiszter hétfőn. Szijjártó beszélt a Kínai kapcsolatok szorosabbá fűzéséről és arról is, hogy csak a bevándorlást felfogó országokat kéne Európának támogatnia. A miniszter szerint az EU-nak nem kell részletes iránymutatásokat szabnia Törökország felé a csütörtöki puccskísérlet után az elszámoltatás módjáról.
A terrorizmus elleni globális harcot erősíteni kell – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az uniós tagországok külügyminisztereinek brüsszeli tanácskozásának alkalmával hétfőn. Hangsúlyozta: Magyarország azon 23 ország közé tartozik, amely ténylegesen, katonákkal vesz részt az Iszlám Állam nevű terrorszervezet elleni harcban. A magyar katonák kurdisztáni misszióját pedig a jelenlegi 126 fős létszámról további 150 emberrel növelik meg, és védelmi munkájukat kiképzési feladatokkal bővítik ki – mondta a miniszter.
Európáról bebizonyosodott, hogy számos tekintetben védtelen, ezért a legfontosabb feladat az, hogy Európát meg kell védeni – tette hozzá. A miniszter elmondta, soha nem volt olyan mértékű a terrorfenyegetettség mértéke Európában, mint napjainkban. Véleménye szerint a kiváltó okokat kell kezelni, őszintén szembe kell nézni velük, ahogyan azzal is, hogy a radikalizálódást nem sikerült Európa határain kívül tartani.
Nem kell beleszólni a törökök dolgába
Szijjártó Péter hangsúlyozta, hogy Magyarországnak és Európának is az az érdeke, hogy a török kormány teljes mértékben ura legyen a törökországi helyzetnek. Óriási biztonsági kockázatot jelent, ha a NATO második legjelentősebb haderejével bíró Törökországban, amely az Európai Unió legfőbb migrációs politikai partnere, nem a demokratikusan megválasztott hatalom ellenőrzi az alkotmányos rendet és a folyamatokat - húzta alá a tárcavezető.
A politikus véleménye szerint az Európai Uniónak nem kell részletes iránymutatásokat szabnia az elszámoltatás módjáról. Magyarország álláspontja az, hogy három nappal az alkotmányos rendszer megdöntésére irányuló puccs után a szolidaritás a legfontosabb az ország számára. Minden külső segíteni akarás csak hátráltatja a rendezési folyamatokat – tette hozzá.
Pufferzóna
A külügyminiszteri tanácskozás részleteit ismertetve Szijjártó Péter elmondta, hogy az unió együtt kíván működni azokkal az országokkal, amelyek jelenleg kiinduló, vagy tranzitországai a bevándorlásnak.
A tanácskozáson részt vevő miniszterek egyetértettek abban, hogy „csak az kaphat fejlesztési támogatást az európai adófizetők pénzéből, aki megteszi a szükséges lépéseket ahhoz, hogy se kiinduló, se tranzitországa ne legyen az Európára háruló bevándorlásnak” – fogalmazott a külgazdasági és külügyminiszter. Leszögezte mindazonáltal: mindennek akkor van értelme, ha mindezt megelőzi a külső határok védelmi képességének visszaszerzése.
Közel, s Távol-Kelet
Magyarország az ülésen szorgalmazta, hogy Törökország, Libanon és Jordánia mellett a kurd térséggel, azaz Irak kurdisztáni régiójával is fűzze szorosabbra a kapcsolatait az Európai Unió – tette hozzá a miniszter.
A miniszteri tanács szerint megállapodásra kell törekedni az olyan kísérleti projektek listájában, mint amilyen a Budapest és Belgrád közötti vasútvonal felújítása is –mondta.
Az Európai Unió és Kína kapcsolatainak vonatkozásában arról tájékoztatott, hogy az unió kívánsága az, hogy fejlődjön az unió és Kína közötti az infrastrukturális kapcsolat. Magyarország Kínát illető külpolitikai stratégiája szempontjából mérföldkő a tanácsi dokumentum, amely olyan részleteket ismer el, amelyre Magyarország keleti nyitás politikája és Kínával kapcsolatos politikája alapszik – hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Orbánék patrióta győzelme nagy politikai vereség Friedrich Merz német kancellárnak és Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének. Véget ért az EU-csúcs. De mi következik ebből a belpolitikára nézve? Itt a Mesterterv évadzáró adása.
Tulsi Gabbard nem finomkodott: lerántotta a leplet a propagandáról, ami alá akarja ásni az elnök béketerveit. A hírszerzési igazgató szerint a NATO és az EU szándékosan hazudik arról, hogy Oroszország meg akarja hódítani Európát.
Az ukrán elnök még meg sem kapta a hitelt, de már kilátásba helyezte, hogy nem is fogja azt visszafizetni.
Andrij Szibiha ezt nem teszi zsebre.
„A jog és a józan ész győz egyelőre” – írta a Kreml egyik vezető megbízottja.
Az ész megáll! Tényleg halálba küldenék a magyar fiatalokat?
Az ENSZ hangsúlyozza: a tartós visszatéréshez nagyszabású újjáépítésre és munkahelyekre lenne szükség.
2025 a változás éve volt a magyar politikában. Mutatjuk, miért.
És a libsi újságírók tapsikolnak.
