Az év híre: a svédek Magyarország miatt féltik az Európai Unió biztonságát
Eközben Stockholmban azt sem tudják, hogyan küldjék haza az illegális migránsokat.
Alkotmányjogi panasszal élt Szanyi Tibor, mivel úgy gondolja: a kvótareferendummal kapcsolatos kúriai döntés nem vette figyelembe, hogy a népszavazási kezdeményezés sérti az Európai Unió szuverenitását. A szocialista politikus érvelése szerint a lisszaboni szerződés értelmében a menekültügy közös politika, így az EU hatáskörébe tartozna.
Alkotmányjogi panasszal fordult a szocialista Szanyi Tibor az Alkotmánybírósághoz (Ab) a kvótareferendummal kapcsolatos május 3-ai kúriai döntés miatt. Az európai parlamenti (EP-) képviselő hétfőn Budapesten a panasz benyújtása után tartott sajtótájékoztatón azzal érvelt, hogy a kormány által kezdeményezett népszavazás súlyosan sérti az Európai Unió szuverenitását, mert a 2007-ben aláírt lisszaboni szerződés közös politikává teszi a menekültügyi kérdéseket.
Szanyi Tibor szerint a kérdés a költségvetést is érinti. Ezt azzal magyarázta, hogy ha Magyarország nem fogadja be a menekülteket, akkor menekültenként közel 79 millió forintot lesz köteles fizetni. Hozzátette: ez 1294 fővel számolva 102 milliárd forintot jelent.
Emlékeztetett arra, hogy korábban már fordult az ügyben az Alkotmánybírósághoz, felülvizsgálati kérelmét a testület azonban elutasította. Szanyi Tibor kérelmében a népszavazás kiírását elrendelő május 10-ei országgyűlési határozatot támadta meg, az Ab június 21-én utasította el. Az ellenzéki politikus kitért arra is, hogy ha az államfő panasza elbírálása előtt kiírja a referendumot, akkor a strasbourgi testületekhez fordul.
Szanyi Tibor úgy látja, hogy Lázár János miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő meg akarnak ágyazni „a Huxitnak”, a magyar kilépésnek, illetve egy arról szóló népszavazásnak. Ez politikai bűncselekmény Magyarország népével szemben – mondta. Beszélt arról is, hogy társadalmi vitát lát szükségesnek Magyarország európai uniós tagságáról, az EU fő céljáról, az egyre szorosabb egységről.