Az ellenőrizetlen migráció, ahogy tavaly zajlott, semmiképp nem jó; viszont a nyugat-európai terrortámadások után is biztonságban érzik magukat a zsidók Magyarországon – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden. „Ez a kérdés nem kérdés” – összegezte Heisler András, amikor a Mandiner arról kérdezte: miért a Mazsihisz szeretetkórházában ápolták a nemrég elhunyt kommunista belügyminisztert, Biszku Bélát. Az is kiderült, hogy a Mazsihisz orrokkal kampányol majd az adónk 1 százalékáért. Tudósításunk.
Zoltai nem lobbizik Lázárnál a Mazsihisznek
A Mazsihisz keddi sajtóbeszélgetésének egyik fő apropója az volt, hogy pénteken temetik el a Margit-híd felújításakor, még 2011-ben talált csontokat a Kozma utcai zsidó temetőben. Frölich Róbert főrabbi arról beszélt: a csontok nagy valószínűséggel zsidóké, de bizonytalan esetben is inkább temetnek nem zsidókat zsidó temetőbe, mint zsidókat nem zsidó temetőbe.
Az eseményen zsidó és keresztény vallási vezetők mellett a kormány részéről Balog Zoltán emberierőforrás miniszter is beszédet fog mondani, az EMIH részéről viszont senki, mert arra Heisler András szerint „nem jelentkeztek”. A Mazsihisz elnöke hangsúlyozta, hogy a temetést egyben közéleti eseménynek szánják.
A Kozma utcai temető kapcsán az ott történt visszaélések is szóba kerültek a beszélgetésen, amelynek folyományaként Zoltai Gusztáv távozott az ügyvezetői posztról. Heisler András erről azt mondta, hogy három éve húzódik a nyomozás a Kozma utca-ügyben, és ők várják a legjobban, hogy ez lezáruljon.
Zoltaival egyébként semmilyen kapcsolata nincs sem neki, sem a Mazsihisznek, az pedig szerinte Lázár János dolga, hogy kit vesz maga mellé tanácsadónak. A Mazsihisz mindenesetre nem kérte fel Zoltait lobbitevékenységre – válaszolta Heisler a HVG ezzel kapcsolatos érdeklődésére.
Nem félnek a magyar zsidók a terroristáktól
Heisler András arról is beszámolt, hogy a héten összeülnek a visegrádi országok zsidó vezetői és külön meghívták a biztonsági főnököket is. A találkozón kulturális és biztonsági témákról esik majd szó, és a kormány is képviselteti magát: Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Benkő Levente, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára vesz majd részt a megbeszélésen.
A Mandiner azon kérdésére, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a zsidók Magyarországon a nyugat-európai iszlamista merényletek után, és mit szólnak ahhoz, hogy a franciaországi rabbik már inkább azt javasolják a zsidóknak, hogy ne viseljenek az utcán kipát; Frölich Róbert leszögezte: ők azt javasolják közösségük tagjainak, hogy legyenek büszkén zsidók. Mint mondta, a terrorizmus fő ereje nem a robbantás vagy a késelés, hanem a félelemkeltés. „A zsidók már eleget féltek az elmúlt kétezer évben, és nem akarnak többet félelemben élni” – fejtette ki, hozzátéve: ezért arra buzdítja őket, hogy legyenek büszkén zsidók és ne engedjenek teret a félelemnek. Ugyanolyan biztonságban érzik magukat Magyarországon, mint bármelyik másik állampolgár – mondta.
Heisler András hozzátette: mindenkinek megvan a saját felelőssége ezen a területen. A EU-é, a magyar kormányé, a rendőrségé, és a zsidó közösségeké. „Nem dőlhetünk hátra, amikor ilyen fokozott kockázati helyzet van” – mondta. Hozzátette: nem titok, hogy saját biztonsági szakértő csapata van minden zsidó szervezetnek Európában, és a rendvédelmi szervezetekkel is együttműködnek. A V4-es találkozón ennek a magasabb szintre emeléséről is szó lesz.
Migrációval kapcsolatos felvetésünkre Heisler azt mondta: azt, hogy Európában a zsidó intézmények biztonsági kockázata nő, ők már azelőtt jelezték a kormánynak, hogy a migráció a köztudatba került volna. Szerinte ez nem közvetlenül a migrációval függ össze, hanem a szélsőséges iszlámmal és az „ellenőrizetlen mozgásokkal”. A Mandiner azon kérdésére, hogy akkor jónak tartja-e a kerítést, Heisler azt mondta: a technikai megoldás nem az ő dolguk, de az ellenőrizetlen migráció, ahogy tavaly zajlott, semmiképp nem jó.
Biszku Béla a Mazsihisz szeretetkórházában: „ez a kérdés nem kérdés”
A beszélgetésen elmondták, hogy a Mazsihisz „nyitott zsinagógák programot” szervez, hogy a többségi társadalom jobban megismerhesse a zsidó kultúrát és vallást, és eloszlassák az ezzel kapcsolatos sztereotípiákat.
Felvetettük Heislernek, hogy az egyik ilyen kép a társadalomban az, hogy a kommunisták között sok volt a zsidó, és – az egyébként nem zsidó, katolikus családból származó – Biszku Béla egykori kommunista belügyminiszter épp a Mazsihisz szeretetkórházában hunyt el. Emiatt a zsidó közösségen belülről is érték kritikák a Mazsihiszt, mondván: erkölcsi kárt okozott a zsidóságnak, hogy mindenhol arról lehetett olvasni, hogy Biszku a Mazsihisz kórházában halt meg.
Heisler András erre azt válaszolta, hogy a Mazsihisz szeretetkórháza országszerte elismert idősápolási tevénységet végez, és mivel OEP-támogatásból működnek, így nem tehetik meg, hogy akármelyik beteget visszautasítsák. Ez legfeljebb orvosi okokból, például fertőző betegség esetén lenne megengedhető, de alapvetően a kórháznak vallástól, pártállástól és történelmi múlttól függetlenül mindenkit el kell látnia. Azt is elmondta, hogy Biszku élete végén már rossz mentális állapotban volt, ezért gondnokot rendeltek ki neki, és a gondnok kérte Biszku felvételét a Mazsihisz kórházába.
Orrokkal kampányolnak az adónk 1 százalékáért
Szóba került még a Sorsok Háza projekt, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása, az Élet menete és az adó 1%-kampány is.
Heisler a Sorsok Házát következetesen „a józsefvárosi Projektként” emlegette és közölte, hogy építészetileg kész van, de a beltartalmáról egyelőre nem tudnak, így nincs miről véleményt nyilvánítaniuk, azt várják, hogy a kormány lépjen az ügyben.
Április 17-én lesz az Élet Menete, de ezúttal csak a Dohány utcai zsingagógától a Bazilikáig vonulnak. A fő felszólaló Röhrig Géza lesz, és mindegyik történelmi egyház magas szinten képviselteti majd magát.
Végül bemutatták a Mazsihisz adó 1 százalékos kampányát. Az egyik plakáton színes téglalapok lesznek, a másikon meg orrok és szemek. Azzal a szöveggel, hogy „a zsidóság nem a külsőségeken múlik”. Szóba került az is, hogy miért nem hirdetnek a közmédiában, de kiderült, hogy csak azért, mert nem minősül „társadalmi célú reklámnak”, ezért fizetni kell érte.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Véget ért az 5 éves per, Salvini felmentését az olasz bíróság jogerősen megerősítette, Orbán Viktor pedig üdvözölte az ítéletet.
Levelet írt az Európai Bizottság elnöke.
Karácsony Gergely főpolgármester korábban kijelentette, nem fognak élni a segélyhitellel, inkább pénzintézetektől vesznek fel kölcsönt – emlékeztetett a Magyar Nemzet.
Miközben fogy Európa, Strasbourg új irányt mutat.
Az Egyesült Államok elnöke újabb húsz ország állampolgáraival szemben vezet be teljes vagy részleges beutazási korlátozásokat, nemzetbiztonsági okokra hivatkozva.
A bevándorlás és a különböző kultúrák keveredése antiszemitizmust és komoly biztonsági kockázatot hoz magával.
2026 őszére állhat helyre teljesen a Dunai Finomító az októberi tűz után.
A Neue Zürcher Zeitung szerint az olasz miniszterelnöknek egyensúlyoznia kell Brüsszel és Washington között.
