Így vágja maga alatt a fát az Európai Unió, most éppen a légi közlekedésben
Az Oroszországot sújtó szankciók miatt az orosz repterek bezártak az európai légitársaságok előtt, így az Európa és Kína közötti légi forgalom a kínaiak kezébe került.
Az ellenőrizetlen migráció, ahogy tavaly zajlott, semmiképp nem jó; viszont a nyugat-európai terrortámadások után is biztonságban érzik magukat a zsidók Magyarországon – mondta Heisler András, a Mazsihisz elnöke kedden. „Ez a kérdés nem kérdés” – összegezte Heisler András, amikor a Mandiner arról kérdezte: miért a Mazsihisz szeretetkórházában ápolták a nemrég elhunyt kommunista belügyminisztert, Biszku Bélát. Az is kiderült, hogy a Mazsihisz orrokkal kampányol majd az adónk 1 százalékáért. Tudósításunk.
Zoltai nem lobbizik Lázárnál a Mazsihisznek
A Mazsihisz keddi sajtóbeszélgetésének egyik fő apropója az volt, hogy pénteken temetik el a Margit-híd felújításakor, még 2011-ben talált csontokat a Kozma utcai zsidó temetőben. Frölich Róbert főrabbi arról beszélt: a csontok nagy valószínűséggel zsidóké, de bizonytalan esetben is inkább temetnek nem zsidókat zsidó temetőbe, mint zsidókat nem zsidó temetőbe.
Az eseményen zsidó és keresztény vallási vezetők mellett a kormány részéről Balog Zoltán emberierőforrás miniszter is beszédet fog mondani, az EMIH részéről viszont senki, mert arra Heisler András szerint „nem jelentkeztek”. A Mazsihisz elnöke hangsúlyozta, hogy a temetést egyben közéleti eseménynek szánják.
A Kozma utcai temető kapcsán az ott történt visszaélések is szóba kerültek a beszélgetésen, amelynek folyományaként Zoltai Gusztáv távozott az ügyvezetői posztról. Heisler András erről azt mondta, hogy három éve húzódik a nyomozás a Kozma utca-ügyben, és ők várják a legjobban, hogy ez lezáruljon.
Zoltaival egyébként semmilyen kapcsolata nincs sem neki, sem a Mazsihisznek, az pedig szerinte Lázár János dolga, hogy kit vesz maga mellé tanácsadónak. A Mazsihisz mindenesetre nem kérte fel Zoltait lobbitevékenységre – válaszolta Heisler a HVG ezzel kapcsolatos érdeklődésére.
Nem félnek a magyar zsidók a terroristáktól
Heisler András arról is beszámolt, hogy a héten összeülnek a visegrádi országok zsidó vezetői és külön meghívták a biztonsági főnököket is. A találkozón kulturális és biztonsági témákról esik majd szó, és a kormány is képviselteti magát: Latorcai Csaba, a Miniszterelnökség kiemelt társadalmi ügyekért felelős helyettes államtitkára és Benkő Levente, a Külügyminisztérium biztonságpolitikáért felelős helyettes államtitkára vesz majd részt a megbeszélésen.
A Mandiner azon kérdésére, hogy mennyire érzik magukat biztonságban a zsidók Magyarországon a nyugat-európai iszlamista merényletek után, és mit szólnak ahhoz, hogy a franciaországi rabbik már inkább azt javasolják a zsidóknak, hogy ne viseljenek az utcán kipát; Frölich Róbert leszögezte: ők azt javasolják közösségük tagjainak, hogy legyenek büszkén zsidók. Mint mondta, a terrorizmus fő ereje nem a robbantás vagy a késelés, hanem a félelemkeltés. „A zsidók már eleget féltek az elmúlt kétezer évben, és nem akarnak többet félelemben élni” – fejtette ki, hozzátéve: ezért arra buzdítja őket, hogy legyenek büszkén zsidók és ne engedjenek teret a félelemnek. Ugyanolyan biztonságban érzik magukat Magyarországon, mint bármelyik másik állampolgár – mondta.
Heisler András hozzátette: mindenkinek megvan a saját felelőssége ezen a területen. A EU-é, a magyar kormányé, a rendőrségé, és a zsidó közösségeké. „Nem dőlhetünk hátra, amikor ilyen fokozott kockázati helyzet van” – mondta. Hozzátette: nem titok, hogy saját biztonsági szakértő csapata van minden zsidó szervezetnek Európában, és a rendvédelmi szervezetekkel is együttműködnek. A V4-es találkozón ennek a magasabb szintre emeléséről is szó lesz.
Migrációval kapcsolatos felvetésünkre Heisler azt mondta: azt, hogy Európában a zsidó intézmények biztonsági kockázata nő, ők már azelőtt jelezték a kormánynak, hogy a migráció a köztudatba került volna. Szerinte ez nem közvetlenül a migrációval függ össze, hanem a szélsőséges iszlámmal és az „ellenőrizetlen mozgásokkal”. A Mandiner azon kérdésére, hogy akkor jónak tartja-e a kerítést, Heisler azt mondta: a technikai megoldás nem az ő dolguk, de az ellenőrizetlen migráció, ahogy tavaly zajlott, semmiképp nem jó.
Biszku Béla a Mazsihisz szeretetkórházában: „ez a kérdés nem kérdés”
A beszélgetésen elmondták, hogy a Mazsihisz „nyitott zsinagógák programot” szervez, hogy a többségi társadalom jobban megismerhesse a zsidó kultúrát és vallást, és eloszlassák az ezzel kapcsolatos sztereotípiákat.
Felvetettük Heislernek, hogy az egyik ilyen kép a társadalomban az, hogy a kommunisták között sok volt a zsidó, és – az egyébként nem zsidó, katolikus családból származó – Biszku Béla egykori kommunista belügyminiszter épp a Mazsihisz szeretetkórházában hunyt el. Emiatt a zsidó közösségen belülről is érték kritikák a Mazsihiszt, mondván: erkölcsi kárt okozott a zsidóságnak, hogy mindenhol arról lehetett olvasni, hogy Biszku a Mazsihisz kórházában halt meg.
Heisler András erre azt válaszolta, hogy a Mazsihisz szeretetkórháza országszerte elismert idősápolási tevénységet végez, és mivel OEP-támogatásból működnek, így nem tehetik meg, hogy akármelyik beteget visszautasítsák. Ez legfeljebb orvosi okokból, például fertőző betegség esetén lenne megengedhető, de alapvetően a kórháznak vallástól, pártállástól és történelmi múlttól függetlenül mindenkit el kell látnia. Azt is elmondta, hogy Biszku élete végén már rossz mentális állapotban volt, ezért gondnokot rendeltek ki neki, és a gondnok kérte Biszku felvételét a Mazsihisz kórházába.
Orrokkal kampányolnak az adónk 1 százalékáért
Szóba került még a Sorsok Háza projekt, a Rumbach Sebestyén utcai zsinagóga felújítása, az Élet menete és az adó 1%-kampány is.
Heisler a Sorsok Házát következetesen „a józsefvárosi Projektként” emlegette és közölte, hogy építészetileg kész van, de a beltartalmáról egyelőre nem tudnak, így nincs miről véleményt nyilvánítaniuk, azt várják, hogy a kormány lépjen az ügyben.
Április 17-én lesz az Élet Menete, de ezúttal csak a Dohány utcai zsingagógától a Bazilikáig vonulnak. A fő felszólaló Röhrig Géza lesz, és mindegyik történelmi egyház magas szinten képviselteti majd magát.
Végül bemutatták a Mazsihisz adó 1 százalékos kampányát. Az egyik plakáton színes téglalapok lesznek, a másikon meg orrok és szemek. Azzal a szöveggel, hogy „a zsidóság nem a külsőségeken múlik”. Szóba került az is, hogy miért nem hirdetnek a közmédiában, de kiderült, hogy csak azért, mert nem minősül „társadalmi célú reklámnak”, ezért fizetni kell érte.