Szijjártó: Európa borzasztóan nehéz helyzetben van

Európának a második világháború vége óta nem kellett ennyi és ekkora kihívással szembenéznie, mint napjainkban – hangsúlyozta a külgazdasági és külügyminiszter egy hétfői budapesti szakmai fórumon. Szijjártó Péter a Budapesti Corvinus Egyetem Heller Farkas Szakkollégiuma szakmai konferenciahetének megnyitóján úgy fogalmazott: Európa borzasztóan nehéz helyzetben van. A magyar diplomácia vezetője a nehéz helyzet okaként egy „ötös fogatot” említett, amelynek szerinte éppúgy eleme, hogy az ukrajnai konfliktussal a térségben ismét háború van, mint az unió keleti partnerségi programjának nehézségei, továbbá a térség előtt álló gazdasági kihívások, valamint a terrorizmus és a bevándorlás problémája.

Szijjártó Péter az ukrajnai válság kapcsán arról beszélt: ma még csak kevesen képesek felmérni a gazdasági, politikai és humanitárius hatást, ugyanakkor „bántóan leegyszerűsítő megközelítésnek” nevezte a szankciópolitikát, ami a megoldás szikráját sem kínálja. Megjegyezte: a nemzetközi intézkedések miatt két év alatt kevesebb mint felére esett az Oroszországba irányuló magyar export, ami évi kétmilliárd dolláros kiesést jelent a nemzetgazdaságnak, ugyanakkor több százmillió dollárral csökkent a kivitel a gazdasági potenciáljának ötödét elvesztő Ukrajna felé is.

A keleti partnerségi program kapcsán utalt rá, hogy az abban részt vevő hat volt szovjet tagköztársaság közül egyetlen olyan van – mégpedig Fehéroroszország –, amelynek nincsen befagyott területi követelése valamely szomszédjával szemben, ugyanakkor ezen államok demokratikus voltával kapcsolatban – párhuzamba állítva a kérdést az Egyesült Államok és Kuba közeledéséhez – kijelentette: „Európa sem lehet képmutatóbb, sem visszahúzódóbb”, mint az Egyesült Államok.

A gazdasági kihívások kapcsán a külügyminiszter azt emelte ki: békeidőben működik, de az új világrend kialakulása során már nem az unió nagyon lassú belső döntési mechanizmusa. Minden szereplő pragmatikus alapon építi a maga gazdasági-kereskedelmi integrációját – tette hozzá.

A terrorizmus kérdésköre kapcsán arról beszélt: az Iszlám Állam ellen összeállt rendkívül széles koalícióval eddig „semmilyen eredményt nem értünk el”, a terrorszervezet egyre több területet hódít el, és mind több ember hagyja el emiatt lakóhelyét; ezért is kellene jelentősen fokozni a nemzetközi közösség erőfeszítéseit, hogy vissza lehessen szorítani a szervezetet és az általa jelentett terrorfenyegetést.

A migrációval kapcsolatban Szijjártó Péter hangsúlyozta, nem menekültválságról, hanem bevándorlási válságról van szó, hiszen az érkezők nem az életüket mentik, hanem jobb élet reményében indulnak útnak Nyugat-Európába. Az okokat kell megszüntetni, amelyek miatt ezek az emberek útra kelnek – szögezte le Szijjártó Péter. Az okok között említette a szíriai béke és a líbiai egységes kormányzat megteremtését, valamint azt, hogy olyan fejlesztési támogatást kapjanak a közel-keleti és afrikai államok, amelyek révén hazájukban maradnak ezek az emberek. Kitért arra is, hogy „véget kell vetni a nyitott határok politikájának”, azaz hogy tíz- és százezrek vándorolnak európai országok között, iratok nélkül úgy, hogy megtagadják az együttműködést a helyi hatóságokkal.