Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése szerdán Strasbourgban határozattal lezárta a demokrácia, a jogállamiság és az emberi jogok magyarországi érvényesüléséről évek óta folytatott „különleges vizsgálatát”, ugyanakkor sürgette, hogy folytassák a párbeszédet Magyarország és az Európa Tanács között számos, még nyitott téma megoldására, ide értve például az egyházak, a média szabadsága, a rasszista és szélsőséges szervezetek, valamint a sarkalatos törvények széles skálája kérdéskörét.
A kontinens 47 országát összefogó Európa Tanács az említett értékek tiszteletben tartását kíséri figyelemmel a tagországokban. Parlamenti Közgyűlése, amely a tagállamok törvényhozási tagjaiból álló, 318 fős testület, évente négyszer tart egy-egy munkahetes ülésszakot Strasbourgban.
A most zajló nyári ülésszak szerdai munkanapján a Magyarországról folytatott vita alapja az a jelentés volt, amelyet Robert Walter brit konzervatív képviselő nyújtott be. Walter azért készített jelentést, mert az ET Parlamenti Közgyűlése csaknem napra pontosan két évvel ezelőtt, 2013. június 25-én olyan határozatot szavazott meg Magyarországgal kapcsolatban, amely az eredetileg javasolt hivatalos monitoring eljárás megindítását ugyan elvetette, de kimondta, hogy a testület a továbbiakban is szoros figyelemmel kíséri a helyzet alakulását a jogállamiság szempontjából.