A Külügyminisztériumban egyeztettek a pártok az Iszlám Állammal szembeni katonai fellépésről, amelyről kétharmaddal tud dönteni a parlament. A kormánypárt és a Magyar Liberális Párt – melynek Fodor Gábor az egyetlen parlamenti képviselője – támogatják a magyar katonai részvételt, a Jobbik és az LMP nem. A baloldali ellenzéki pártok el se mentek az egyeztetésre.
A Fidesz és a KDNP mellett a Magyar Liberális Párt (MLP) képviselője is támogatta a Szijjártó Péter külügyminiszter kezdeményezésére kedden a Külgazdasági és Külügyminisztériumban tartott egyeztetésen, hogy Magyarország katonai erővel vegyen részt az Iszlám Állam elleni fellépésben. A megbeszélésen részt vett pártok közül a Jobbik és az LMP is a magyar katonai fellépés ellen foglalt állást.
A konzultációt követő sajtótájékoztatón Németh Zsolt. a parlament külügyi bizottságának fideszes elnöke kiemelte: Európa biztonsága az elmúlt egy évben megkérdőjeleződött, komoly szakaszhatárhoz értünk a rendszerváltáskor kezdődött időszakban. Az új helyzet kialakulásának egyik oka az orosz-ukrán háború, a másik pedig a szélsőséges radikalizmuson alapuló terrorizmus – mondta Németh Zsolt, hozzátéve: ez utóbbi biztonsági fenyegetést nem lehet politikai úton elhárítani, egyértelműen katonai erők alkalmazására van szükség. Németh közölte: most remélhetőleg párbeszéd kezdődik az ügyben, ennek következő lépcsőfoka a külügyi bizottság jövő heti ülése, és ha a feltételek adottak, április közepén az Országgyűlés is állást foglalhat a kérdésben.
Firtl Mátyás KDNP-s képviselő kijelentette: pártja támogatja a kormány álláspontját, és nemcsak azért, mert jelenleg a keresztény közösségek ellen követi el az Iszlám Állam a legsúlyosabb támadásokat, hanem mert a terrorszervezet az emberiség ellen követ el gátlástalanul bűnöket, és nem tudni, ki ellen fordul legközelebb.
A Jobbik véleménye szerint viszont Magyarországnak nem szabad segédkeznie egy az Iszlám Állam elleni katonai fellépésben, kizárólag csak humanitárius segítséget lehet nyújtani – ismertette pártja álláspontját Gyöngyösi Márton. A frakcióvezető-helyettes szerint a katonai támogatás olyan mértékben megnövelné a terrorfenyegetettséget, hogy az ellentétes lenne a nemzeti érdekekkel. Hozzátette, az Iszlám Állam agressziója őket is aggodalommal tölti el, ezért sürgetik az ISIS elleni fellépést, de ezt Magyarországnak az „erejéhez mérten” kell megtennie.
Az Iszlám Állam létrejöttében az az ellen hadba vonuló nyugati koalíciónak is felelőssége van a Jobbik szerint. A nyugati államok az elmúlt években mindent megtettek, hogy destabilizálják a térséget és ezzel létrehozták azt a vákuumot, amelyikbe az ISIS be tudott hatolni – fogalmazott Gyöngyösi Márton.
Schiffer András, az LMP társelnöke elmondta, pártja azon a véleményen van, hogy a katonai részvételt megelőzően az Európai Uniónak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy felderítse és elzárja az Iszlám Állam pénzügyi, technikai és emberi utánpótlási csatornáit. Az LMP továbbra is azt várja, hogy Magyarország tegye meg azokat a jogalkotási lépéseket, amelyekkel az átutazó potenciális terroristákat fel lehet tartóztatni, illetve lépjen fel kezdeményezőleg az EU-n belül egy fokozottabb belbiztonsági, terrorellenes együttműködés érdekében – közölte Schiffer.
Bősz Anett, a Liberálisok ügyvivője közölte, Fodor Gábor pártelnök a parlamentben független képviselőként támogatni fogja Magyarország katonai részvételét az Iszlám Állam elleni koalícióban.
A keddi egyeztetésre meghívást kapott a szintén parlamenti képviselettel rendelkező MSZP, DK, Együtt és Párbeszéd Magyarországért is, de ők nem képviseltették magukat. A PM utóbb azt közölte: nem támogatják, hogy Magyarország harcoló alakulatokkal csatlakozzon az Iszlám Állam elleni koalícióhoz: az erről szóló javaslatot a párt társelnöke, a független képviselő Szabó Tímea nem fogja megszavazni a parlamentben. A PM viszont „álságosnak és felháborítónak tartja azt a keretezést, hogy itt értékrendek, kultúrák vagy vallások szembenállásáról, háborújáról lenne szó” – jelentette ki Szilágyi Péter, a PM külügyi szakértője. A PM azt támogatná, ha Magyarország humanitárius és újjáépítési feladatokkal megbízott alakulatokat küldene ki – mondta, megjegyezve: a magyar kormány tervezett lépését a külügyi „hintapolitika újabb kilengésének” tartják.
Korábban Szijjártó Péter külügyminiszter elmondta: a katonai szerepvállalásról szóló döntéshez kétharmados parlamenti többség szükséges.
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
A kormányváltás nem semmisíti meg a korábban kötött megállapodást – közölte Havasi Bertalan.
A főváros szerepének újragondolásáról, a NER gazdasági logikájáról, a Fidesz belső működésének átalakulásáról és a centralizáció következményeiről beszélt lapunknak Szatmáry Kristóf, a párt új budapesti elnöke.
A Nature megírta: akit folyamatosan azzal bombáznak, hogy a szexuális irányultság „fluid”, hajlamos fluiddá válni. Francesca Rivafinoli írása.
Több ezres tüntetések, politikai konteók, személyes támadások és egy civil mozgalom, amely néhány hét alatt országos figyelmet kapott.
Ami viszont nem változik, hogy Orbán Viktor idén is előadást tart Tusnádfürdőn.
Nem könnyítem meg a dolgukat. Már csak azért sem, mert nem minden az, aminek első ránézésre látszik.
Milák megdöntötte egyéni legjobbját.
