Katasztrofális volt a tavalyi év a konfliktusövezetekből menekülők számára az Amnesty International jelentése szerint. Magyarországgal kapcsolatban a civil szervezetek elleni kormányzati fellépésre, a romák diszkriminációjára, a menekültkérdésre és a vallásszabadság sérülésére hívta fel a figyelmet a jelentés.
Katasztrofális volt a tavalyi év a konfliktusövezetekből menekülők számára, a kormányok pedig „szégyenteljes” hozzáállást tanúsítottak a menekültek sorsa iránt az Amnesty International (AI) szerdán Londonban ismertetett éves világjelentése szerint, amely különösen élesen elítélte az Európai Unió magatartását. A világ legnagyobb emberi jogi szervezete a 400 oldalas jelentésben a legaggályosabb tavalyi fejlemények közé sorolja a nem kormányzati, de „kvázi állami” jelleget öltő, az Iszlám Államhoz hasonló fegyveres milíciák térnyerését.
Az AI kimutatása szerint 2014-ben a szervezet által vizsgált 160 országnak több mint az ötödében, legalább 35 országban működtek olyan fegyveres csoportok, amelyek súlyos visszaéléseket követtek el. A jelentés szerint minden idők egyik legnagyobb menekültválsága alakult ki e konfliktusövezetekben. Csak Szíriából négymilliónyian menekültek el eddig, és „elborzasztó azt látni”, hogy a gazdag országok fontosabb feladatuknak tartják e menekültek távoltartását, mint életben tartásukat - fogalmaz az Amnesty International szerdai jelentése.
Az emberi jogi szervezet szerint a II. világháború óta először tavaly lépte át az 50 milliót a lakóhelyükről világszerte elűzöttek száma. Az Európai Unió és az egyes EU-tagországok e válsághelyzetre adott reakcióját azonban mindenekfelett az a törekvés vezérelte, hogy ezek az emberek ne léphessék át az unió határait. A négymillió szíriai menekült közül 2014 végén mindössze 150 ezer tartózkodott az EU területén – nagyjából ugyanannyi, mint ahányan egyetlen hét alatt menekültek át Törökországba, amikor az Iszlám Állam a szíriai Kobani határvárost ostromolta – áll az Amnesty International elemzésében. A szervezet kiemeli, hogy Nagy-Britannia, Franciaország, Olaszország, Spanyolország és Lengyelország – amelyekben összesen 275 millióan élnek – kétezernél alig több szíriai menekült befogadására volt hajlandó; ez összlakosságuk 0,001 százaléka.
Az emberi jogok kelet-európai helyzetével foglalkozó fejezetek szerint az egykori Szovjetunió országaiban kialakult önkényuralmi rezsimek megőrizték, sőt megszilárdították hatalmukat az elmúlt egy évben. Oroszországban gyorsuló ütemű romlás tapasztalható a véleménynyilvánítás, a gyülekezés és az egyesülés szabadságának tiszteletben tartása terén azóta, hogy Vlagyimir Putyin visszatért az elnöki tisztségbe. Az orosz hatóságok még a kis létszámú, békés, spontán tiltakozó demonstrációkat is rutinszerűen oszlatják fel, és tavaly már százával vették őrizetbe, sújtották pénzbüntetéssel vagy rövidebb időtartamú elzárással e rendezvények részvevőit – áll az AI szerdán ismertetett világjelentésében.
A független, rendszerkritikus nem kormányzati szervezeteket az orosz médiaorgánumok és vezető politikusok következetesen „gonosz külföldi hatalmak fizette, ezek érdekeit képviselő ötödik hadoszlopként” állítják be. Számos oroszországi nem kormányzati szervezet ellen lejárató médiakampány zajlik, és a hatóságok bírósági eljárásokkal igyekeznek akadályozni e csoportok tevékenységét az Amnesty International jelentése szerint. A szervezet megállapította, hogy markánsan szűkült az oroszországi médiapluralizmus, és egyre zsugorodik a tere az ellenzéki vélemények kifejtésének. A névleg még nem állami ellenőrzés alatt álló médiaorgánumok is mind nagyobb mértékű öncenzúrát alkalmaznak, és ritkán adnak lehetőséget a hatóságoknak nem tetsző vélemények kifejezésére. A civil társadalom aktivistáit továbbra is zaklatják, egyes esetekben büntetőjogi eljárások indulnak ellenük – áll a jelentésben.
Az emberi jogi szervezet szerint a véleménynyilvánítás korlátozása világjelenséggé vált. Az AI az általa vizsgált országok háromnegyedében – 119 országban – tapasztalta, hogy a hatóságok önkényesen szűkítik a véleménynyilvánítás szabadságát.
A közép-európai EU-országok emberi jogi helyzetével foglalkozó fejezetekben az Amnesty International kiemeli, hogy például Romániában a roma lakosságot tavaly is módszeres diszkrimináció sújtotta, állami hivatalnokok részéről is megkülönböztető, megbélyegző kijelentések hangzottak el, és egyes településeken a helyi hatóságok folytatták a roma közösségek kényszer-kitelepítését. A kitelepítettek közül sokan gyakorlatilag hajléktalanná váltak. Szlovákiával kapcsolatban az Amnesty International az első helyen említi, hogy folytatódott a roma gyermekek diszkriminációja az oktatási rendszerben. A szervezet Csehország esetében is azt emeli ki, hogy a roma lakosság széles körű diszkriminációval szembesül.
Magyarországról a jelentés magyar kivonata a tavaly kezdődő, civil szervezetek ellen folytatott kormányzati kampányt és intézkedéseket, a romák diszkriminációját, a vallásszabadsággal kapcsolatos elmarasztaló strasbourgi ítéletet és a menekültkérdést részletezte.
Az Euronews oldalán írt vendégcikkében a miniszterelnök politikai igazgatója kijelentette: a novemberi kettős európai csúcstalálkozó bizonyította, Magyarország nincs diplomáciai elszigeteltségben.
Hazánk a gazdasági semlegesség stratégiáját követve kapcsolódási pont lehet az európai és az ázsiai piacok között.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
A versenyképesség helyreállítását célzó nyilatkozat elfogadása új lendületet adhat a kontinens gazdaságának.
Egy német szakértő pontokba szedve sorolta fel a válság lehetséges okait.
Az Európai Unió gazdasági versenyképességének jövőjét megalapozó sürgős cselekvési tervet fogadtak el a nyugati szövetségi rendszer legnagyobb találkozóján Budapesten.
Az orosz katonák új robbanószerkezeteket fedeztek fel a kurszki régióban, melyeket szerintük az ukránok szórtak szét. Az apró robbanószer az oroszok szerint még az olyan brutális eszköznél is rosszabb, mint a hírhedt PFM-1-es.
A katalán sikeredző már mindent elért a Citynél.
