Liberális, néppárti és szociáldemokrata vezetőkkel egyaránt találkozott Brüsszelben a héten Gyurcsány Ferenc, a Demokratikus Koalíció elnöke, korábbi miniszterelnök – közölte a politikus csütörtöki sajtótájékoztatóján. Gyurcsány Ferenc találkozott Guy Verhofstadt, a liberálisok, valamint Gianni Pittella, a szociáldemokraták frakcióvezetőjével, Martin Schulz-cal, az EP elnökével, a liberális kötődésű Andrus Ansip volt észt miniszterelnökkel, az Európai Bizottság digitális egységes piacért felelős alelnökével, a néppárti flamand Marianne Thyssennel és a szintén jobbközép pártból érkező, lett Valdis Dombrovskis euróért és társadalmi párbeszédért felelős bizottsági alelnökkel. A magyar politikus elmondta, pártja és a maga habitusától is távol áll, hogy panaszkodni jöjjön Brüsszelbe.
„Nem azért jöttünk Brüsszelbe, hogy exportáljuk a belpolitikai vitákat” – mondta az egykori kormányfő, tudatva egyúttal, hogy a megbeszéléseken kevesebb szó esett Magyarországról, mint az Európai Unió egésze előtt álló kihívásokról. „Magyarország sikere döntő részben múlik az Európai Unió sikerén, és legalább részben fordítva is igaz; a sikeres Magyarország hozzá tud járulni a közös sikerhez, a csetlő-botló, saját történelmével hadakozó Magyarország pedig gyengíti ezt az uniót” – fogalmazott Gyurcsány Ferenc.
A politikus közölte: céljuk az volt, hogy miközben a kormány megítélése folyamatosan romlik, javítsák az ország megítélését, bemutassák, létezik Magyarországon európai alternatíva, valamint azt, hogy az ország nem egyenlő éppen aktuális kormányával. A volt kormányfő úgy vélte, hogy az Egyesült Államok, Európa és Kína között folyó versenyben erősebb, integráltabb és jobban vezetett Európai Unióra van szükség.
A DK vezetője ismertette, hogy Brüsszelben jól érzékelhető, hogy a Juncker-bizottság által bejelentett 300-330 milliárd eurós befektetési csomag foglalkoztat mindenkit. Úgy vélte, hogy az uniós költségvetésből való magyar részesedésből kiindulva akkor mondható el, hogy ez Magyarország számára sikeres, hogy „a kormány jól képviselte Magyarország ügyét”, ha a pénzből mintegy 10 milliárd euró értékű (három százaléknyi) befektetés valósul meg Magyarországon. Mint mondta, ez a magyar hazai jövedelem 10 százaléka, ami évi 3 százalékponttal emelné évente a GDP-hez mérten a beruházási hányadot.