Miért jó nekünk, hogy Románia és Bulgária schengeni tagok lettek?
Az uniós belügyminiszterek tanácsa csütörtökön Brüsszelben megszavazta a magyar uniós elnökségi előterjesztést, amely Románia és Bulgária felvételét javasolta a schengeni övezetbe.
A hvg.hu értesülései szerint a költségvetés 169 milliárd forint értékben számolt minisztériumok, háttérintézmények épületeinek eladásával és visszabérlésével. Az osztrákok már próbálkoztak ilyesmivel, de az Eurostat kiszúrta trükközést.
A jövő évi büdzsé titokzatos, 169 milliárd forintos bevételi tételére derült fény a hvg.hu hasábjain: a lap szerint a kormány azt tervezte, hogy állami kezelésben lévő épületek eladásával és visszabérlésével hoz egy egyszeri nagy bevételt a költségvetésbe. Korábban a Költségvetési Tanács és az Állami Számvevőszék is a legkockázatosabb tételnek ítélte ezt a 169 milliárd forintot, melynek alapját a törvényjavaslat szerint „az állami ingatlanvagyon és ingóságok, valamint a vagyoni értékű jogok határozzák meg”.
Sokáig mindössze ennyit lehetett tudni a 169 milliárdos tételről, ennél bővebb tájékoztatást nem adott a minisztérium. A hvg.hu szerint most komoly ötletelés zajlik a minisztériumban, mivel egy ehhez hasonló trükkel már Ausztria is bepróbálkozott évekkel ezelőtt, de az Eurostat átlátott a szitán: nagyon gyorsan meg kell találni, hogy honnan lesz meg az a 169 milliárd. Ráadásul most túlkínálat van az irodapiacon: nehéz lenne ennyi pénzt kisajtolni a rossz minőségű állami épületek eladásából.
A lap felhívta a figyelmet, hogy nem kis összegről van szó, főleg az internetadó visszavonása és a cafeteria adóztatásának tervezetthez képest kisebb mértéke miatt igencsak komoly probléma lett az egyébként sem kis tétel körüli probléma.