A kormányfő hangsúlyozta: az autóbiztonsági berendezéseket, elsősorban légzsákokat gyártó vállalat a kecskeméti Mercedes gyár fejlesztése óta az elmúlt három év legjelentősebb beruházását hozza létre az országban, és mintegy ezer embernek ad majd munkát. Hozzátette: Miskolc ismét fontos város lett, ez abból is tudható, hogy a kormány „elvitt” a városból 36 milliárd forintnyi adósságot, „küldtünk helyette 2 milliárd forintnyi működési támogatást és 92 milliárd forintnyi fejlesztési forrást”.
A miniszterelnök az ünnepélyes alapkőletétel alkalmából elmondott beszédében második rendszerváltásként értékelte a 2010-es évet, amelyet gazdasági rendszerváltásnak nevezett. Azt mondta: új ipari forradalom kezd kibontakozni, már nemcsak összeszerelő üzemek, hanem innováción alapuló, magas hozzáadott értéket jelentő hi-tech központok létesülnek. Az év legnagyobb és legértékesebb beruházásnak nevezve a miskolcit, és remélte, hogy a gyár képes lesz mély kapcsolatot kiépíteni a Miskolci Egyetemmel, és még magasabb színvonalú kutatások is érkezhetnek a városba. Európában egyedülálló népnek nevezve a magyart azt mondta, „meg kell becsülni a barátokat, nincs sok belőlük”. Emlékeztetett, hogy a japán vállalatok a rendszerváltás időszakában jelentek meg az országban, akkor, „amikor sok ország egy lyukas garast sem adott volna Magyarország jövőjéért” Hozzátette, hogy a japán vállalkozók a válság idején sem hagyták itt az országot.
A kormányfő sikeres és jó döntésnek ítélte, hogy hangsúlyt helyeztek a járműiparra, amely 2012 és 2013 decembere között a teljes magyar termékexport 18 százalékát adta, az exportból származó árbevétele pedig majdnem 17 milliárd euró volt. Az iparágban 717 cég működik, amely 115 ezer magyar család megélhetését biztosítja – tette hozzá. Orbán Viktor felidézte, hogy Borsod-Abaúj-Zemlén megye és a „büszke acélváros” a rendszerváltás egyik vesztese lett, a munkanélküliség által leginkább sújtott térségek egyike. Eközben az országban az a gondolkodásmód vált általánossá, amely az ipari termelés helyett pénzügyi spekulációkból, munka helyett segélyből kívánt élni. Néhány országban azonban nem így gondolkodtak – fűzte hozzá –, Japánban is ragaszkodnak a régi, bevált értékekhez. A miniszterelnök hangsúlyozta: Japán szembenézett a modern kor kihívásaival, és egy gazdasági forradalmat megvalósítva, hetven évvel ezelőtt egy emberöltő alatt a romokból épült újjá ipari és innovációs központtá. Mint mondta, ez Magyarországnak is reményt adhat.