Szerdán került a kormány elé a szeptember elseje óta hatályos új felnőttoktatási törvényhez kapcsolódó végrehajtási rendelet tervezete. A dokumentum szerint gyakorlatilag nem oktathatnának az anyanyelvi tanárok sem, hacsak nincsen Magyarországon szerzett diplomájuk, vagy külföldi diplomájukat nem honosíttatták.
Az Index megkérdezte az ügyben a Nyelvtudásért Egyesület elnökét, aki úgy vélte: nem lobbi-érdek áll az anyanyelvi tanárok kiszorítása mögött, hanem „egyszerű bénázás.” Rozgonyi Zoltán szerint nem szabadna a nyelvoktatás teljes palettáját engedélykötelessé tenni, mert ez jogilag lehetetlenné teszi az akkreditációval nem rendelkező kis nyelviskolák és egyéni nyelvtanárok működését.
Az új szabályozás szerint a nyelviskolák forgalmuk 2%-át, de legalább egymillió forintot kötelesek letétbe helyezni. A rendelkezés célja azon szélhámosok kiszűrése, akik beszedik a tandíjat, de aztán nem tartják meg a tanfolyamot. Rozgonyi szerint ez a rendelkezés nem éri el a célját, mert nem minőségi, hanem pusztán formális követelményeket ír elő.
Az Index mutyit gyanít a Nemzeti Munkaügyi Hivatal által végzett ellenőrzés terén is, aminek az eredménye most már végzetes hatással lehet a nyelviskolákra. Eddig ugyanis az akkreditáció elvesztése után is tudtak legálisan működni, most azonban egy esetleges elmarasztaló minősítés után kénytelenek lesznek lehúzni a rolót.