Az örmény önkormányzat a Safarov-ügyről érdeklődik

Az MTI-hez hétfőn eljuttatott levélben azt írták, Magyarország egyik nemzetalkotó kisebbsége, az évszázadok óta az országban élő örmények ugyanazt „a gondosan következetes és lelkiismeretes hozzáállást” várják a tárcavezetőtől, mint amelyet más ügyekben is tanúsít: „a végsőkig kiállni az áldozatok mellett, számon kérni és érvényesíteni a törvényt, nem tűrni, hogy az egyik legnagyobb bűn, mint a gyilkosság, mely ebben az esetben inkább a terrorizmushoz áll közel, megdicsőüljön”.

Magyarország 2012. augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet. Safarovot hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.

Németh Zsolt külügyi államtitkár két nappal később hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, és diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatta, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését. Az Országos Örmény Önkormányzat nyílt levelében úgy fogalmazott, Ramil Safarov előre megfontoltan, aljas indokkal vitte véghez tettét, és a gyilkosság az örmény népirtás folytatása.

Hangsúlyozták: Isten ötödik parancsolata, a Ne ölj! súlytalanná vált 2012 augusztusában Budapesten, amikor „országos érdekek” miatt a kormány kedvezett Azerbajdzsánnak. Az örmény önkormányzat levelében azt kérdezte Navracsics Tibortól, hogy mi történt az elmúlt egy évben, miután Magyarország jegyzékben tiltakozott a kiadatást követő szabadlábra helyezés ellen. Arról is érdeklődnek, hogy Magyarország fordult-e nemzetközi fórumokhoz, „ha már nem tudta elérni, hogy Azerbajdzsán a törvények és megállapodások szerint járjon el, és a bűnös Magyarországon vagy hazájában, de letöltse teljes büntetését”.

Az örmény önkormányzat arra is választ vár, milyen egyéb lépéseket tett és kíván tenni a kormány a törvény érvényesítésére. A testület szerint ezekre a kérdésekre a történtek óta nincs válasz, mert a kormány a jegyzék átadásával lezártnak tekintette az ügyet. Azt írták, hogy remélhetőleg a kormány tiltakozása a józan ész és lelkiismeret vezérelte reakció volt, és nem az ügy lezárása.