Szász Károly, a PSZÁF elnöke a levélben egyebek között kifejti, hogy a devizahitel-szerződések valamely általános rendezőelv szerinti visszamenőleges, „sommás”
átalakítása vagy semmissé nyilvánítása hatását tekintve nem egyszerűen az ügyfelek beláthatatlan helyzetéről vagy a bankrendszer veszteségeiről szóló kérdés.
„A legjelentősebb gazdasági hatása abban nyilvánulhat meg, hogy egy ilyen döntés esetén a bankok képtelenné válhatnak a betétesek pénzének kifizetésére. Vagyis itt nem a devizahitelesek megsegítéséről, és nem is a bankok profitjáról van szó, hanem egy potenciális bankpánik lehetőségéről (amely szélsőséges esetben akár államcsődben is végződhet)” – fogalmaz. Szász Károly a levélben kifejti: bíznak abban, hogy a Kúria, illetve a magyar bírói kar minden egyes jogvitában a gazdasági és társadalmi következményeket, kölcsönhatásokat figyelembe vevő, azokat a jog rendeltetésével összhangban értékelő jogértelmezés mentén jut el a végső ítéletekhez.
A PSZÁF csütörtökön közzétett közleményében azt írja: a felügyelet sajnálattal tapasztalta, hogy egyes médiumok a szakmai tartalmú levelet félreértették, egyes bekezdéseket a levél egészéből kiragadva idéztek, mely óhatatlanul a szakmai vélemény félreértéséhez vezetett. A közlemény emlékeztet arra, hogy a felügyeletet a Kúria kereste meg abból a célból, hogy bizonyos kérdésekben adjon szakmai véleményt a devizahiteles perekkel foglalkozó bíráknak. A felügyelet ezen kúriai megkeresés alapján, és nem belső indítékból fogalmazta meg szakmai álláspontját a feltett kérdésekben.