Jegyzéket készít a Miniszterelnökség a magyar múzeumokban vitathatatlanul nem állami tulajdonban lévő műtárgyakról, hogy azokat visszaszolgáltassa a jogos tulajdonosoknak – jelentette be Lázár János kedden Keszthelyen, amikor a Sigray-család örököseinek átadott 86, eddig múzeumi letétben őrzött műtárgyat.
A Miniszterelnökséget vezető államtitkár elmondta: a kormányfő döntése alapján május 1-jei hatállyal a Miniszterelnökségen belül létrejön a letétbe helyezett kulturális javak titkársága, amelynek a második világháború kitörésétől a rendszerváltozásig terjedő időszakban az államra bízott javakat kell felülvizsgálnia. Ennek érdekében a kultúráért felelős miniszter a nagy nemzeti intézményeket – így a Magyar Nemzeti Múzeumot, a Szépművészeti Múzeumot, a Magyar Nemzeti Galériát és az Iparművészeti Múzeumot – arra szólítja fel: készítsenek soron kívüli leltárt azokról a letétben lévő műtárgyakról, amelyeket azzal a szándékkal bíztak a magyar államra, hogy őrizze meg, és nem azzal a szándékkal, hogy kobozza el őket.
A jegyzéket, amelyen a műtárgyak beazonosíthatók lesznek, a következő 12 hónapban a titkárság elektronikus formában nyilvánossága hozza, hozzáférhetővé teszi az egész világon, és lehetőséget ad arra, hogy az örökösök visszaigényeljék a műkincseket a magyar államtól. Lázár János ezt ambiciózus tervnek minősítette, mert „a múzeumok zsúfolásig tele vannak olyan tárgyakkal, amelyek nem képezik a magyar állam tulajdonát”, tisztázatlan körülmények között vagy a magyar állam rossz szándékával kerültek a múzeumok kezelésébe. Hozzátette: tudják, hogy a muzeológusokat megosztja ez a kérdés, de Keszthellyel példát is szeretnének mutatni a megoldásra. A Festetics-kastélyban kiemelt beruházásként 1,8 milliárdos kerettel indult turisztikai fejlesztés és várhatóan Keszthelyen folytatódik az állami kastélyfelújítási program, amelynek eredményeként a fertődi kastély már megújult.
Lázár János jelezte: szeretnék, ha ezekbe az épületekbe már csak tisztázott helyzetű műkincsek kerülnének, ezért első lépésként az Iparművészeti Múzeumból visszakerülnének Keszthelyre a Festeticsek tárgyai. A Miniszterelnökséget vezető államtitkár a Helikon Kastélymúzeumban a Sigray-örökösök és ügyvédjük jelenlétében arról is beszélt, hogy a magyar államnak és a magyar kormány képviselőjének kötelessége a bocsánatkérés, „tekintettel arra, hogy az elmúlt 22 évben vitathatatlan jogi sorsú műtárgyak visszaszolgáltatását illetően Sigray Antal örököseit méltánytalan és komoly hátrányos megkülönböztetés érte a magyar kormányok, illetve a magyar állam részéről”. Emlékeztetett arra is, hogy Magyarország a második világháborúban „súlyos bűnt követett el” saját állampolgáraival szemben, mert különösképpen 1944. március 19-ét követően nem volt képes megvédeni őket és az általuk rábízott javakat. Lázár János úgy fogalmazott: „bocsánatkéréssel tartozunk azon magánszemélyek, családok felé, akik abban a reményben bízták javaikat a magyar államra, hogy ezeket az állam megőrzi”.
Halász János, az Emberi Erőforrások Minisztériumának kultúráért felelős államtitkára arról számolt be, hogy 2002 óta tud a Sigray-örökösök régóta húzódó problémáiról és február 28-án, első államtitkári munkanapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV) vezérigazgatójával döntöttek a megoldásról. Kijelentette: a kormány „visszaadta a kultúra becsületét, ennek része, hogy adjuk vissza jogos tulajdonosainak azokat a kulturális javakat, amelyek nem az államé”. Hozzátette, hogy azokra az intézményekre is oda kell figyelni, amelyek érintettek az „igazságtételben”, vagyis pótolni kell a visszaadott műtárgyakat. Marton Péter, az MNV Zrt. vezérigazgatója arra emlékeztetett, hogy több mint egy évtizede húzódott a Sigray-hagyaték visszaszolgáltatása ügyében zajló folyamat. Most ebben az ügyben 86 műtárgyról mondták ki, hogy „nem tartoznak jogszerűen a magyar állam tulajdonába”.
Sigray Antal letétbe helyezett műkincseinek darabjai hat magyar múzeumba kerültek, s három szolgáltatta vissza őket. Az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Múzeum és a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum több mint 200 műtárgyat őrzött mostanáig, s a 2004-2005-ös miniszteri döntések értelmében még a peres eljárásokat is igénybe vették, hogy ezek ne kerüljenek ki az állam kezéből. A leszármazottak próbapereket indítottak egy-egy tárgyért, amelyek esetében a bíróság hozott elmarasztaló döntést az állammal szemben. Az örökösök képviseletében Osztroluczky Dénes üdvözölte a politikai döntést a műtárgyak visszaszolgáltatásáról. Örömét fejezte ki, hogy nemcsak feléjük irányuló gesztusról van szó, hanem ez kezdeti állomása egy folyamatnak. Lázár János jelképesen egy kínai vázát adott át az örökösöknek, majd együtt tekintették meg a kastély több termében is elhelyezett bútorokat, használati és dísztárgyakat, amelyek visszakerültek tulajdonosaikhoz. Pálinkás Róbert, a kastélymúzeum igazgatója azt is elmondta: a családdal történt megegyezés értelmében a szezon végéig a kastélyban letétben marad jó néhány bútor, amelyek pótlásáról egyelőre nem tudtak gondoskodni.
Az elmúlt százhúsz évben öt államalakulathoz tartozó Csallóközben már a klub puszta működése is csodának számít, ám a DAC a megmaradás és a nemzeti összetartozás szimbóluma lett. Dunaszerdahelyi beszélgetés Tősér Ádámmal, a kerek születésnap alkalmából a sportklubról készült egész estés dokumentumfilm rendezőjével és Nagy Krisztiánnal, a DAC kommunikációs vezetőjével.
A közlekedésről sugallt kép sokkal rosszabb annál, mint ami a valóság – állítja Lázár János építési és közlekedési miniszter. Hódmezővásárhely egykori polgármesterét a lakáshelyzetről, a MÁV reformjáról és a Fidesz esélyeiről kérdeztük, s a Vitézy Dáviddal való csörtéjéről is ejtettünk pár szót.
A miniszter állítja: nem Magyar Péter hozta el a csodát, hanem ők követtek el egy hibát.
Mi lesz a következő?
Mikor szűnnek meg a késések a MÁV-nál? Mi lesz a fővárosi örökségvédelemmel? Milyen állapotban van a jobboldal? Ezekről is beszéltünk Lázár János építésügyi és közlekedési miniszterrel.
Hogyan lehetséges, hogy a történelem összes kultúrája észak, dél vagy kelet felé orientálódott, és sohasem nyugat felé? Az égtájak kultúrtörténete színesebb és tanulságosabb, mint azt a GPS korában bárki gondolná – állítja Jerry Brotton, a reneszánsz professzora.
Az amerikai lap szerint az Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea közötti kötelékeket az ukrajnai 2022-es invázió betonozta be.
A Ferencváros a Szpari otthonában zárta a bajnoki szereplését 2024-ben. Az már korábban eldőlt, hogy a felcsútiak telelnek az élen...
