Részletesen válaszolt az Európa Tanácsnak Navracsics

A csütörtöki keltezésű válaszlevélben – amelyet a tárca az MTI rendelkezésére bocsátott – Navracsics emlékeztetett arra, hogy az Alkotmánybíróság, tavaly decemberi döntésében nem tartalmi vizsgálat nyomán semmisítette meg az alaptörvényhez kapcsolódó, úgynevezett átmeneti rendelkezések egy részét, hanem mert azt állapította meg, hogy ezek a rendelkezések nem átmeneti jellegűek. Ennek nyomán most az alaptörvény-módosítási javaslatok e rendelkezéseknek az alaptörvénybe való beemelését célozzák. A 15 oldalas módosítási javaslatnak csupán egy kisebb része számít ehhez képest új előírásnak, de – hangsúlyozta Navracsics – azok sem nevezhetők olyan, minden precedens nélküli vadonatúj szabályoknak, amelyeket ne előzött volna meg azonos vagy nagyon hasonló alkotmányos szintű szabály.

A magyar miniszterelnök-helyettes a levélben pontról pontra részletesen kifejtette jogi érveit a módosítási javaslatok tartalma mellett, és jelezte, hogy az ET-főtitkár rendelkezésére áll az esetleges további kérdések tisztázása érdekében.

Ami az Országos Bírósági Hivatal elnökének azt a jogát illeti, hogy ügyeket tehet át egyik bíróságtól a másikhoz, a javaslat lényegében az átmeneti rendelkezésekkel azonos szabályozást tartalmaz – fejtette ki Navracsics Tibor. Szerinte az, hogy a tervezetbe bekerült egy olyan garanciális szabály, miszerint nem bármilyen ügyet, hanem csupán sarkalatos törvényben meghatározott ügycsoporthoz tartozó ügyet lehet áttenni, nem jelenti az Európa Tanács égisze alatt működő Velencei Bizottságnak adott jogi garanciák érvényét. Ez utóbbi jellegű garanciák tovább élnek az Országos Bírói Tanács jogkörét, az Országos Bírósági Hivatal elnökének tájékoztatási kötelezettségét, illetve a jogorvoslati lehetőségeket illetően is.

A bírák és ügyészek nyugdíjazási életkorát illetően Navracsics arra hívta fel a figyelmet: a javaslat az általános nyugdíjkorhatárhoz köti a bírói, illetve ügyészi tevékenység ellátásának felső korhatárát, de nem definiálja magát az általános nyugdíjkorhatárt. A kormány már a parlament elé terjesztette azt a törvénytervezetet, amely az Alkotmánybíróság és az Európai Bíróság ítéletével összhangban szabályozza a kérdést.

Az egyházként való elismerés kérdésével kapcsolatban a magyar miniszterelnök-helyettes egyebek közt arra hívta fel az ET főtitkárának figyelmét, hogy a parlament elfogadta azt a módosító indítványt, amely jogorvoslatot – alkotmányossági panaszt – tesz lehetővé az egyházi jogállás megtagadása esetén.

Az Alkotmánybíróság jogkörét illetően Navracsics megjegyezte: a javaslat a Kúria elnökére és a legfőbb ügyészre is kiterjeszti azok körét, akik törvények alkotmányossági vizsgálatát kezdeményezhetik a testületénél. Ezen túlmenően az Alkotmánybíróság megkapja azt az új jogosítványt, hogy az eljárási szabályok betartása szempontjából magának az alaptörvénynek az alkotmányosságát is vizsgálat tárgyává teheti. Emellett ugyanakkor az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg az olyan szabályt, amelyet a parlament kétharmados többséggel elfogadott, és amely az alkotmány részévé vált. A javaslat értelmében – olvasható a miniszterelnök-helyettes levelében - az új alaptörvény hatályba lépése előtt hozott alkotmánybírósági döntések elvesztik hatályukat, ám nem vesztik el az általuk kifejtett joghatást. Az Alkotmánybíróság által tehát korábban megsemmisített törvények nem válnak újra érvényessé. Annak a lehetősége sem szűnik meg, hogy egy jövőbeli ügyben az Alkotmánybíróság ugyanarra a következtetésre jusson, mint amire egy korábbi – az alaptörvény hatályba lépése előtti – elbírálás során jutott.

Navracsics szerint a módosítás alapján az Alkotmánybíróság azt nem teheti majd meg, hogy egyszerűen csak visszautaljon a korábbi döntésére, hanem részletes jogi indoklási kötelezettsége lesz az alaptörvény fényében.

A gyűlöletbeszéddel kapcsolatban a módosítási javaslat tartalmazza azt, hogy a közösségek emberi méltósága korlátot szabhat a véleménynyilvánítás szabadságának. Navracsics ezt a zsidókkal és a romákkal szemben az utóbbi időben felerősödött gyűlöletbeszéddel indokolta.

A felsőoktatást illetően a miniszterelnök-helyettes kifejtette: a javaslat lehetővé teszi olyan törvény megalkotását, amely a tanulmányok állami finanszírozását a tanulmányok befejezése után meghatározott időre magyar munkáltatónál való munkavállaláshoz köti. Navracsics szerint ez abból az elvből fakad, hogy az állami finanszírozásnak mind az egyént, mind a közösséget szolgálnia kell. A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta: ez nem akadályozza a Magyarországon kívüli munkavállalást, de abban az esetben utólag ki kell fizetni a képzési költséget.   

Ami a választási kampányt és a hirdetéseket illeti, Navracsics Tibor azt írta: a kampányköltségek csökkentése, valamint a pártok számára az egyenlő esélyek megteremtése érdekében a javaslat térítésmentes és egyenlőségen alapuló választási hirdetési lehetőséget biztosít a közmédiában, miközben kizárja a kampányhirdetéseket a közszférán kívüli tévékből és rádiókból. Ez – tette hozzá – hasonlít a franciaországi szabályozáshoz.

A családi viszonyokat illetően – írta Navracsics – a javaslat a hagyományos családi viszonyrendszer alapján szól a házasságról és a szülő-gyermek viszonyról, „ám nem zárja ki az együttélés más modern formáinak védelmét”, és más családmodellek is szabályozhatóak törvénnyel.

A közterületek használatával kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes azt hangsúlyozta, hogy a javaslat nem kriminalizálja a hajléktalanokat, és nem fogalmaz meg általános tilalmat a hajléktalansággal szemben. Ellenkezőleg, a javaslat kötelezi az államot és az önkormányzatokat arra, hogy biztosítsák a fedél nélküliek elhelyezését. A javaslat – érvelt Navracsics – szükség esetén, a közrend, a közbiztonság, a közegészségügy, illetve a kulturális értékek védelme érdekében teszi lehetővé, hogy a közterületek bizonyos részein – de nem mindenütt – megtiltsák az életvitelszerű tartózkodást, és az ilyen tilalom elrendelését az Alkotmánybíróság előtt meg lehet támadni.

A kormánypártok február 8-án nyújtották be a parlamentnek alkotmánymódosító javaslatukat, amely az Alkotmánybíróság (Ab) által korábban megsemmisített átmeneti rendelkezések többségét beemelné az alaptörvénybe. Érvelésük szerint az Ab nem tartalmi véleményt mondott a szabályokról, hanem elfogadásuk módját kifogásolta. A kormányoldal úgy döntött, hogy az előzetes választási regisztrációt – amelyet szintén alkotmányellenesnek talált az Ab – nem fogja tartalmazni alaptörvény, a kampánykorlátozások egy részét viszont igen.