A képviselőcsoport a tájékoztatás szerint különösen furcsának tartja az eljárást azért, mert az ET két, Magyarországgal foglalkozó jelentéstevője február végén hivatalos látogatáson járt Magyarországon, ahol az Országgyűlés elnökétől, illetve a kormánypárti frakciók vezetőitől kaptak részletes tájékoztatást az alkotmánymódosítás okairól – teszik hozzá. Közölték azt is: nyilvánvaló félreértés az ET főtitkárának azon állítása, amely szerint „a magyar kormány újra be akarja vezetni azokat az átmeneti intézkedéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság (Ab)megsemmisített”.
A valóság szerintük ezzel szemben az, hogy az Ab az átmeneti rendelkezéseket formai okokból semmisítette meg, és kifejezetten azt a feladatot adta az Országgyűlésnek, hogy valamennyi alkotmányos szabályt az alaptörvénynek kell tartalmaznia, így a Ház köteles belefoglalni a megsemmisített átmeneti rendelkezéseket az alaptörvénybe. Ezért a jelenlegi módosítás nem csupán nem ellentétes az Ab döntésével, hanem éppen annak végrehajtását szolgálja – teszik hozzá. Emlékeztetnek arra: az átmeneti rendelkezések több mint egy évig a magyar jogrend részét képezték, ezen idő alatt számtalan európai testület vizsgálatát kiállták. „Úgy gondoljuk, hogy a kommunizmus vezetőinek nyugdíjmérséklése, a diktatúrák elítélése vagy éppen az emberi méltóság kiemelt védelme összhangban állnak Európa közös alkotmányos hagyományával, ezért mind a tartalmi, mind az eljárási kritikákat megalapozatlannak tartjuk” – közölték.
Magyarország demokratikus jogállam, ahol az államhatalmi ágak különváltan működnek, de az alkotmányozó hatalom kizárólag a magyar Országgyűlést illeti meg - eleveníti fel a kommüniké, amely így folytatódik: a kormánypártok és a magyar kormány azonos mércéhez és egyenlő elbíráláshoz ragaszkodva továbbra is nyitott arra, hogy a félreértéseket bármely európai testület számára nyilvánvalóvá tegye és a megalapozatlan aggodalmakat eloszlassa.