„Biztos, hogy nem a magyar vagy más kisebbség volt az, amely meghatározó államalkotó szerepet játszott a Szlovák Köztársaság megalakulásakor. Ezért kellene bocsánatot kérnem?” – szögezte le Fico. Ugyancsak kitart amellett, hogy az emberi jogok kérdését nem szabad a kisebbségi kérdésre szűkíteni. Azt állította, hogy a kisebbségi jogok magas, a nemzetközi összehasonlítást is kiálló szinten biztosítottak Szlovákiában, s kormánya ezt a helyzetet nem kívánja megváltoztatni. „Azt akarom, hogy Szlovákia polgári társadalomként működjön, ahol mindenki normálisan viselkedik. Kormányom egyetlen olyan lépést sem tesz, amely növelné a feszültséget ezen a téren. Szavaimat vállalom, és bánt, ha valaki másképpen magyarázta azokat” – fejtette ki Fico.
Vitapartnere, Bugár Béla, az ellenzéki Híd magyar-szlovák párt elnöke azonban felhívta a kormányfő figyelmét arra, hogy kijelentései a kisebbségek elleni támadásként is értékelhetőek. Ezért nem kibúvókat kellene keresnie, hanem inkább meg kellene magyaráznia szavait és bocsánatot kellene kérnie miattuk. „Önnek éreznie kell, hogy a kisebbségeket, mint a Szlovák Köztársaság állampolgárait, mindenkivel azonos jogok illetik meg. Nyelvükkel, szokásaikkal, kultúrájukkal gazdagítják az államot, és ennek ára van. De ha ön azt mondja, hogy az államalkotó nemzet rovására előtérbe kerülnek a kisebbségek problémái, az támadás” – jelentette ki Bugár. „Ön nem lesz nagyobb hazafi, ha támadja a kisebbségeket” – tette hozzá a Híd elnöke a televíziós vitaműsorban.
(Korábbi fotó: Parameter.sk / SITA)