Nem létezik általánosságban alkalmazható Twitter-stratégia a hírek terjesztésére, és a mikroblog-szolgáltatás felhasználásának hatékonysága is erősen eltérő lehet – erre a megállapításra jutott az Arizonai Egyetem kutatója.
Sudha Ram azt vizsgálta, vajon felgyorsítja-e az információk közzétételének és szétterítésének folyamatát az ismeretségi hálózat igénybevétele. Tucatnyi kiemelkedő sajtóorgánum – köztük a The New York Times, a The Washington Post, a BBC, a Reuters, a The Guardian, a Financial Times és a Bloomberg – Twitter-gyakorlatát követte nyomon hat hónapon át.
A professzor arra volt kíváncsi, mi történik egy-egy tudósítással vagy cikkel azt követően, hogy az első 140 karaktert tartalmazó bejegyzés, illetve a hozzákapcsolt link megjelent róla a Twitteren. Munkatársaival megvizsgálta, hogy mennyien osztották meg az eredeti bejegyzést, posztolták újra, végső soron mennyi ideig és összesen hányszor bukkant fel a szóban forgó hír a hálózaton.
„A hírszolgáltatók célja az, hogy rengeteg emberhez eljussanak tudósításaik, olvassák és nyomon kövessék őket” – fejtette ki Ram a ScienceDaily.com hírportálon. Az általa elemzett adatok azonban azt mutatják, hogy az információk twitteres „sorsa” jelentősen különbözhet, általánosságban pedig az mondható ki: a hálózaton terjesztett tudósítások viszonylag rövid időn belül elhalnak, az első megjelenéstől számított 10-72 órán belül leáll az eredeti bejegyzés újbóli megosztása.
A sajtószervek közül a BBC bizonyult a leghatékonyabbnak a Twitter-használatban, mind az érintett felhasználók, mind a megosztók számát tekintve. Mi több, a BBC-hírek rendelkeznek a legnagyobb eséllyel a minél hosszabb idejű „túlélésre”: a tudósítások 0,1 százaléka a folytatódó megosztásoknak köszönhetően három napnál tovább is fennmarad a hálózaton.
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
Egy 1989-ben készült BBC-riport fiatalok történetein keresztül mutatta meg, milyen volt Magyarország a rendszerváltás előtti hónapokban.
A fővárost és több vidéki várost is elértek az egy időben végrehajtott fegyveres akciók.
A brit kormány a gyermekvédelemre hivatkozva ígért gyors cselekvést, de inkább évekkel eltolná a döntést.
Szinte statáriális jelleggel vette át a lengyel közmédia feletti uralmat Orbán Viktor szövetségesétől, a PiS-től 2023 végén a hivatalba lépő, Donald Tusk-féle koalíció. Tanulságos sztori a lengyel közmédia átvétele.
Sokan állítják, hogy április 12-én generációs lázadás történt. De vajon igaz ez?
Ritkán hallani ilyet egy amerikai médiaszereplőtől: Bill Maher nyíltan beszélt arról, hogy szerinte a nyugati sajtó torz képet közvetített Orbán Viktor politikájáról.
A krími támadás komoly károkat okozott az orosz haditengerészeti és a légvédelmi infrastruktúrában.
Ráadásul az uniós mentelmi jogot kikérni sokkal bonyolultabb eljárás.
