A jogbiztonság hiánya mellett kiemelte az alkotmányos biztonság hiányát is. Sólyom szerint az alkotmányos kultúra nemcsak törvényhozásban, hanem a kormányzásban is odaveszett az utóbbi két évben, mert „a kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne” – jelentette ki. „Az alaptörvény többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. A magyar alkotmány, majd a helyébe lépő alaptörvény (...) elveit állandó, napi érdekű módosítások rombolják. Nyilvánvalóan alkotmányellenes szabályokat vesznek fel az alkotmányba azért, hogy ne lehessen megtámadni őket. Előfordult, hogy rögtön az után, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított egy törvényt, azt az alkotmány részévé tették. Ezzel kibékíthetetlen belső ellentmondásokkal terhelik meg az alaptörvényt” – mondta a volt köztársasági elnök.
Sólyom László szerint a legsúlyosabb beavatkozások az alkotmánybíráskodást és a független bírósági rendszert érintették. Többször utalt arra, hogy bár a kormánynak számos olyan terve, illetve intézkedése volt, amelyekben egyetértett, de a kormányzás stílusa és eszközei úgy véli elrontották a jó célokat. Sólyom beszédében szóvá tette a bírák, illetve a közszféra dolgozóinak kényszernyugdíjazását, illetve bírálta a közoktatási reform több pontját is. A volt államfő szerint az önkormányzatok és a helyi közösségek az alkotmányos kultúra hanyatlásának és a központosítás egyetlen ellensúlyai. Zárásként e szerep megőrzésére biztatta a falunap résztvevőit.