Komoly bírálatot fogalmazott meg a kormánypártok irányába Sólyom László az aszófői falunapon elmondott beszédében. A volt államfő szerint az emberi jogok európai egyezményébe ütközhet az előzetes feliratkozás terve. Sólyom egyebek mellett kritizálta a törvényalkotást is, valamint kiemelte a jogbiztonság, illetve az alkotmányos biztonság hiányát is.
Élesen kritizálta az aszófői falunapon elmondott beszédében a kormánypártokat Sólyom László az Origo tudósítása szerint. A volt államfő szerint a józan ítélőképesség megnyilvánulása a bizonytalan szavazók nagy tábora. Sólyom szerint ez a kormánynak és az ellenzéknek is köszönhető, mivel „egyre kevesebben viselik el azt a lebecsülést, ami a magyarázat nélküli, erőszakos kormányzati lépésekből éppúgy árad, mint abból, amikor megérdemelten hitelüket vesztett ellenzékiek lármáznak a demokrácia védelmében.” Beszéde folytatásában bírálta a választási törvényt, az előzetes feliratkozás tervét pedig alaptörvénybe és az emberi jogok európai egyezményébe ütközőnek nevezte.
Kritizálta a kormánypártok törvényalkotását is: „Gőzerővel, kíméletlenül folyik mindennek az átalakítása, a törvénygyárban valóságos sztahanovista mozgalom működik. De a nagy átalakítás mégis átláthatatlan. (...) A változásoknak nincs magyarázata, és az eredményük is bizonytalan. (...). A politikai és gazdasági hatalom bebetonozásán és központosításán túl legfeljebb pillanatnyi, taktikai célok ismerhetők fel. S nem lehet belátni, hogy az egyes intézkedésekhez valóban szükség volt annyi rombolásra, sérelem okozására, nemzetgazdasági veszteségre, amennyi történt” – fogalmazott. Sólyom szerint ezen intézkedések eredménye alkotmányosan kifogástalan úton is elérhető lett volna.
A jogbiztonság hiánya mellett kiemelte az alkotmányos biztonság hiányát is. Sólyom szerint az alkotmányos kultúra nemcsak törvényhozásban, hanem a kormányzásban is odaveszett az utóbbi két évben, mert „a kétharmados többség nem ismer korlátot maga fölött, nincs, amit meg ne tenne” – jelentette ki. „Az alaptörvény többé nem a politika határait húzza meg, hanem a napi politika puszta eszközévé vált. A magyar alkotmány, majd a helyébe lépő alaptörvény (...) elveit állandó, napi érdekű módosítások rombolják. Nyilvánvalóan alkotmányellenes szabályokat vesznek fel az alkotmányba azért, hogy ne lehessen megtámadni őket. Előfordult, hogy rögtön az után, hogy az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánított egy törvényt, azt az alkotmány részévé tették. Ezzel kibékíthetetlen belső ellentmondásokkal terhelik meg az alaptörvényt” – mondta a volt köztársasági elnök.
Sólyom László szerint a legsúlyosabb beavatkozások az alkotmánybíráskodást és a független bírósági rendszert érintették. Többször utalt arra, hogy bár a kormánynak számos olyan terve, illetve intézkedése volt, amelyekben egyetértett, de a kormányzás stílusa és eszközei úgy véli elrontották a jó célokat. Sólyom beszédében szóvá tette a bírák, illetve a közszféra dolgozóinak kényszernyugdíjazását, illetve bírálta a közoktatási reform több pontját is. A volt államfő szerint az önkormányzatok és a helyi közösségek az alkotmányos kultúra hanyatlásának és a központosítás egyetlen ellensúlyai. Zárásként e szerep megőrzésére biztatta a falunap résztvevőit.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
„Az Orbán-kormány alkotta meg Európa egyik legszigorúbb Büntető törvénykönyvét” – szögezte le a Belügyminisztérium.
„Még Sztálin legfőbb ügyésze, Visinszkij is megnyalná mind a tíz ujját, ugyanis ő vallotta, hogy »a jog a politika szolgálóleánya” – nyilatkozta az Európai Bizottsága legújabb lépése kapcsán a Mandinernek az Alapjogokért Központ főigazgatója.
„A dolgok nem mentek túl jól.”
Mario Nawfal szerint nem véletlen, hogy Brüsszel gyűlöli azt, amikor a magyar kormány kikéri az emberek véleményét.
„A Tisza nagyon kedveli a fokozatosság elvét: Az adóterheket fokozatosan növelné, az adókedvezményeket pedig fokozatosan csökkentené” – jelentette ki Bohár Dániel.
Ordas hazugságnak nevezte korábban az agrártámogatások megvágásáról szóló brüsszeli terveket.
„Az volt a kérdés, hogy ki az, aki ebben nem hajlandó részt venni. Ez három ország volt: Szlovákia, Csehország és Magyarország.”
