Hazugságok, balhék és bukás: miért pózolt Magyar Péter a volt brit kormányfő könyvével?

Valós üzenetet látunk vagy a filmszínház újabb fejezetét? Kovács András írása.

A megkérdezettek többsége elutasítóan nyilatkozik hazánk és az Unió közötti együttműködés és integráció további erősítéséről.
A Századvég 2012. január közepén készített közvélemény-kutatásának tanúsága szerint a magyar választópolgárok körében az Európai Unió és Magyarország uniós tagságának megítélése kedvezőtlenül alakul. A megkérdezettek többsége elutasítóan nyilatkozik hazánk és az Unió közötti együttműködés és integráció további erősítéséről.
A 2012. január közepén készített felmérés szerint a lakosság 49 százaléka véli Magyarország számára előnyösnek hazánk EU-s tagságát, 38% inkább hátrányosnak tartja azt, további 13 százalék nem tudja megítélni a tagság előnyös vagy hátrányos mivoltát. Hazánk további integrációjával kapcsolatban a választópolgárok egyértelműen elutasítóan nyilatkoznak, mindössze 34 százalékuk gondolja úgy, hogy tovább kell erősíteni Magyarország és az EU együttműködését, szemben 58 százalékukkal, akik nem támogatják a további integrációs törekvéseket.
A magukat baloldalinak vallók az országos átlaghoz képest kevésbé ítélik hátrányosnak (22%) hazánk EU-s tagságát, míg a középen állók és a jobboldali szavazók átlagon felüli mértékben (43% és 44%) inkább hátrányosnak gondolják azt. A baloldali szavazók többsége (53%) inkább az integráció erősítése mellett teszi le a voksát, míg a középen állók (60%) és jobboldaliak (73%) abszolút többsége az együttműködések erősítése ellen foglal állást. A baloldali pártok szavazói jellemzően az országos átlaghoz képest kevésbé tartják hátrányosnak az EU-s tagságot (DKP 14%, LMP 17% és MSZP 29%). A további integrációval kapcsolatban egyedül a Demokratikus Koalíció szimpatizánsainak többsége (67%) vélekedik pozitívan, a többi baloldali vagy liberális párt esetében ez a kérdés inkább már megosztottságot eredményez. A Fidesz szavazók 70 százaléka, a Jobbik szimpatizánsok több mint négyötöde (82%) úgy véli, hogy Magyarországnak nem kellene tovább mélyítenie az Unióval való együttműködést.
Az egyre alacsonyabb státuszú megkérdezettek egyre magasabb arányban vélik inkább hátrányosnak az EU-s tagságot: felső réteg (12%), középréteg (32%) országos átlag alatt; munkás, kétkezi dolgozó (49%) és szegény, hátrányos helyzetű (45%) országos átlag felett. A munkás, kétkezi dolgozók (65%) és a szegények, hátrányos helyzetűek (69%) utasítják el legnagyobb arányban a további integrációt. A legfiatalabb (18-29 éves) és a legidősebb (60 év feletti) korosztályok jellemzően inkább EU-pártiak. A 18-29 évesek 28 százaléka, a 60 év felettiek 30 százaléka véli csak hátrányosnak az EU tagságot. A 30-39 évesek 46 százaléka, a 40-49 évesek 51 százaléka és az 50-59 évesek 45 százaléka véli inkább hátrányosnak Magyarország Európai Uniós tagságát.