Trendivé kell tenni a közösségi közlekedést

A vasúti és közösségi közlekedés volt a témája a VOLT fesztivál civil szigetén felállított Új Széchenyi Terv sátornak. A szervezők Vitézy Dávidot, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatóját és Dávid Ilonát, a GYSEV elnök-vezérigazgatóját hívták meg beszélgetni. Mindketten gyakran szerepelnek mostanában a sajtóban: Vitézy a fővárosi közlekedés átstrukturálása miatt, a GYSEV pedig azért, mert nemrég átvett a MÁV-tól pár észak-dunántúli vasúti pályaszakaszt, amit mostantól az osztrák-magyar vegyesvállalat üzemeltet.

A GYSEV-nél a vonatokon már lehet wifizni

(persze nem mindegy, hogy az IC-n az ember mávos vagy zöld-sárga kocsiban ül), és a soproni vasútállomáson is ingyenes internethozzáférés biztosítja, hogy az okostelefonok tulajdonosainak ne kelljen fizetniük az internetért, mondta el a beszélgetés elején Dávid Ilona. A BKV járatai ennyire még nem modernek, a BKK azonban azt tervezi, hogy az újonnan beszerzendő buszokon mindenképpen lesz majd wifi, mondta el Vitézy, aki szerint figyelemreméltó az is, hogy már elérhető a budapesti menetrend percről percre up to date rendszere, amely egy okostelefonokra is letölthető Google-alkalmazás. A legfontosabb eddigi fővárosi fejlesztésnek a Bubit véli, amely az elsó félórában ingyenes, egy órára pedig egy buszjegy árát kéri el egy kerékpár kölcsönzéséért – a bringatárolók 200 méterenként lennének.

„Kulcsfeladat a nagy csomópontok fejlesztése, a Nyugati pályaudvaron például megállt az idő harminc éve. De ha még csak megállt volna, mert akkor ott még rend volt. Az is nonszensz, hogy a Keleti pályaudvar mellé épült egy pláza, ami annak forgalmából él. Ezt nem oda kellett volna tenni, hanem a Keletihez, a sínek fölé” - mondta el Vitézy, aki szerint egyelőre az a fontos, hogy az állomások tiszták legyenek, hosszú távon persze a jó példákból tanulva meg kell újítani a pályaudvarokat, és bevonzani oda a kereskedelmet is, mint például a németországi pályaudvarokon. Jó példának hozta fel a GYSEV soproni állomását is: itt egy egészen színvonalas büfé várja az utasokat, jó buszkapcsolatok, és nincs semmi nem odaillő dolog, mint például egy bugyibolt. A GYSEV a budapesti közlekedéshez képest jóval irigylésre méltóbb helyzetben van: nemrég pár új pályaszakasszal bővültek, a mostani soproni vasúti közlekedésfejlesztések miatt a jövő évi VOLT fesztiválra már egy gyalogosaluljárón át lehet majd feljönni a hegyoldalra.

„Ha most egyszerre cserélnénk le az elavult budapesti buszokat, metró- és villamosszerelvényeket, az 400 milliárd forint lenne, és akkor a kapcsolódó infrastruktúra költségeiről még nem is beszéltünk. Erre most nincs pénz” - így Vitézy, aki szerint a kisföldalatti 38 éves szerelvényeinek a cseréjéhez az lenne a legjobb, ha az egész technikát mi magunk fejlesztenénk ki, ez ugyanis egy nagyon speciális kocsi, aminek a cseréjénél szerinte nem vezet eredményre, ha kiírnak egy pályázatot. „Ha nem indítjuk el a csereprogramokat, akkor a város közlekedése össze fog omlani” - jósolta a BKK elnöke.

Vár állott, most kőhalom

„Amíg a négyes metró első üteme nincs befejezve, addig kár a másodikról beszélni, ráadásul kérdés, hogy jó ötlet-e pont a Bosnyák térig továbbépíteni, és kérdés, megéri-e az a 170 milliárd forint azért a négy megállóért. Beszéljünk inkább arról, mi lesz a meglévő infrastruktúrával, mert az egy teljes romhalmaz. Ha ezt nem tudjuk rendbetenni, az teljes bukás lesz” - mondta el Vitézy Dávid nézői kérdésre, amely azt tudakolta, lesz-e négyes metró és ha igen, merre. A BKK most a négyes metró lehetséges meghosszabbításainak lehetőségeit vizsgálja, ez főleg attól is függ, mennyi uniós pályázatnak felel meg a projekt. Persze nemcsak erről, hanem az elektronikus jegyrendszer bevezetésének mikéntjeiről is szó van a fővárosban – ezt egyébként már a GYSEV is tervezi.

Dávid Ilona elmondta, a GYSEV már várja az új személyszállítási törvényt, szeretnének ugyanis egy közlekedési szövetséget létrehozni az észak-dunántúli régióban – tapasztalatuk van: a bécsi elővárosi közlekedésben a cég is részt vesz, az utasoknak nem kell törődniük azzal, éppen kinek a járatán utaznak, a jegy ára zónás kialakítású, és az összes közlekedési eszköz használatára alkalmas. A Mandiner kérdésére, hogy most, hogy a GYSEV nemrég számos vonallal bővítette hálózatát, mint például a Rajka-Hegyeshalom-Csorna-Porpác vonal, nem lenne-e célszerű tárgyalni a szlovák féllel a Rajka-Pozsony vonal átvételéről, Dávid Ilona azt mondta, erre most nincs pénzük, de a szlovák vasúttal most amúgy is felveszik a kapcsolatot a rajkai határátkelő kapcsán, és ha minden jól megy, a későbbiekben akár erről is lehet szó.

Nagy tervek

Közlekedési szövetséget egyébként nemcsak a dunántúli határrégióban, hanem a főváros környékén is szeretnének kialakítani: Vitézy szerint ugyanis nagyon rossz, hogy például ha valaki Érd-Kertvárosról szeretne a Deák térre jutni, annak Volánbusszal el kell mennie a vasútállomásig, ott felszállni a vasútra a Déli pályaudvarig, onnan pedig elmetrózni a Deák térre. Ehhez jelenleg három különböző bérletre van szükség, ugyanis három különböző cég szolgáltatásait veszi igénybe az utas. „Azért csináltuk meg a BKK-t, hogy ezen változtassunk. Ezt az egész budapesti közlekedési rendszert nem lehet elemenként kezelni, ezt egységesen kell.”

Budapesten be kell vezetni a dugódíjat is, ez ugyanis feltétele annak, hogy a kormány megkapja a 180 milliárdos uniós támogatást a négyes metró építésére, mondta el Vitézy nézői kérdésre. „Van most egy-két évünk arra, hogy ezt a kérdést végigjárjuk, eddig ugyanis senki nem foglalkozott ezzel, holott tudták, hogy egyszer majd be kell vezetni.” A legnagyobb kérdés a BKK vezérigazgatója szerint most az, hogy hol legyenek a zónahatárok és mennyi legyen a behajtási díj.