Mit jelent a magyar közösség számára Ódor Lajos szlovák miniszterelnöki kinevezése? Milyen esélyekkel indul a szétesőben lévő magyar párt a szlovák választásokon? Hogyan alakult a magyar-szlovák viszony az elmúlt években? Az NKE Európa Stratégia Kutatóintézetének megbízott vezetőjét kérdeztük Világrend című podcast-műsorunkban.
A Világrend adásának vendége Tárnok Balázs, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Európa Stratégia Kutatóintézetének megbízott vezetője volt.
„Mindenképpen nagy durranás” – reflektált Tárnok Balázs Ódor Lajosnak, a Szlovák Nemzeti Bank alelnökének hivatalos miniszterelnöki kinevezésére. A magyar származású közgazdász a szeptember 30-ra kitűzött előrehozott választásokig vezetheti Szlovákiát: megbízatásában kevéssé származása, mint inkább pénzügyi tapasztalata számíthatott, a következő 4-5 hónapban kezelnie kell az uniós támogatások ügyeit és át kell vinnie a pozsonyi parlamenten a 2024-es költségvetést.
A szakértői kormány vezetése ideiglenes megbízatás, és könnyen lehet, hogy a parlamenti többség bizalmát meg sem kapja, így ügyvivői kormányként funkcionál majd, így Ódor Lajos várhatóan
Tárnok Balázs értékelése szerint a magyar közösség szempontjából nincsen többletjelentése annak, hogy magyar származású politikust neveztek ki a szlovák miniszterelnöki posztra, ugyanis felvidéki magyar érdekeket csak olyan magyar politikai szereplő tud hatékonyan képviselni, akit a felvidéki magyarok megválasztanak.
„Azt tudatosítani kell, hogy az intézményesített és jól felfogott magyar érdekek politikai, hatékony képviselete csak úgy valósulhat meg, ha a szlovákiai magyarok politikai képviselete, ami a Szövetség, bejut a parlamentbe, és saját maga veszi kezébe a sorsát” – fogalmazott a kisebbségkutató.
„A felvidéki magyar politikumnak az elmúlt 13 év nem a sikerekről és a respekt megtartásáról szólt” – fejtette ki Tárnok Balázs azzal kapcsolatban, hogy adhat-e lökést Ódor Lajos kinevezése a felvidéki magyar szövetségnek a jelenlegi helyzetükben.
Mint emlékeztetett: a Magyar Közösség Pártja (MKP) a demokratikus ellenzék részét képezte, amikor leváltották Vladimír Mečiar kormányát, és az MKP nyolc éven keresztül kormányzati szerepet vállalt. A 2007 és 2009 közötti időszakban történt a pártszakadás, Bugár Béla vezetésével megalakult a Most-Híd párt, majd ezután folyamatosan csökkent a magyar politikum ázsiója. Tárnok szerint Bugár nagyot hibázott, hogy nem lépett ki a „2016 és 2020 közötti maffiakormányból, amely az újságíró-gyilkossággal volt összekötve”.
„A szlovákiai magyar politikának a legnagyobb ellensége a közöny”
– értékelt az Európa Stratégia Kutatóintézet megbízott vezetője, és hozzáfűzte: a felvidéki magyar választók egy évtizede azt érzékelik, hogy egymással rivalizál a két magyar párt, és ezt akkor sem lehet kitörölni a szavazók emlékezetéből, ha 2021 óta a Szövetség megteremtette az egységes magyar érdekképviselet alapjait.
Tárnok Balázs szerint a magyar politikai szervezetek megosztottsága és nyilvánosság előtt zajló vitái miatt egyáltalán nem biztos, hogy az őszi választásokon újra bekerüljön a magyar párt a pozsonyi parlamentbe.
Szeptember 30-a nagyon közel van, a szakértői kormány megalakulása hoz egy átmeneti szünetet, de a megosztottság, széthúzás várhatóan erősödni fog a választási kampány beindulásával. „Kemény kampány várható” – szögezte le az NKE kutatója, úgy vélte, kicsi az esélye, hogy abszolút többséget szerezzen bármelyik párt, de ha szerez is,
Tárnok Balázs nem tartotta kizártnak, hogy egy Smer-győzelem „25 év gyakorlatával fog szakítani”, vagyis Fico a szlovák politikai elit 1998-as egyezségét rúghatja fel, amely kimondta: a szlovák politika nem megy szembe a Nyugattal. Fico volt szlovák miniszterelnök és pártja oroszbarát politikát folytat, kampánya a pánszláv érzelmekre épít. Ugyanakkor bizonytalan, hogy a kampányígéretekből mi fog megvalósulni kormányalakítás esetén.
A Világrend vendége kitért a szlovák-magyar kapcsolatok alakulására is: elmondta, Robert Fico hatalomra kerülése pozitív együttműködést ígérne az Orbán-kormánnyal. Tárnok ugyanakkor rámutatott, hogy Fico 2006 és 2010 közötti kormányzása idején számos sérelem érte a magyar közösséget, ez kitörölhetetlen nyomot hagyott a felvidékiek emlékezetében, és a Smer törzsszavazói sem arról ismertek, hogy a szlovák-magyar kiegyezés elkötelezett hívei lennének.
A legutóbbi Dunaszerdahely (DAC) – Slovan Bratislava meccsen történt provokáció kapcsán Tárnok elmondta:
a szlovák csapat egyes szurkolóinak durván magyarellenes rigmusai azonban sértők és provokatívak voltak.
A meccseken észlelhető légkör azonban nem képezi le a hétköznapi együttélés során általános viszonyt a két nép között. „A faluban, ahol én felnőttem, a szlovákok és a magyarok között semmilyen etnikai jellegű konfliktus nem volt” – jelentette ki Tárnok. Mint mondta: a magyar kisebbség és a szlovák többségi társadalom közötti viszony kiegyensúlyozott, az időről időre jelentkező feszültségek legtöbbször „politikai haszonszerzés céljával gerjesztett, föntről irányított feszültségek”.
„Így volt ez a Mečiar-kormány és így volt a Fico-kormány idején is. Ez az embereknek a kapcsolatát nem befolyásolja. Ott lehet igazán feszültséget gerjeszteni a magyarokkal szemben, ahol nem ismerik a magyarokat” – magyarázta a szakértő.
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Ódor Lajos kinevezett miniszterelnök fogadja a távozó szlovák kormányfő, Eduard Heger kéznyújtását Pozsonyban 2023. május 15-én (forrás: VLADIMIR SIMICEK / AFP)
Portrékép: hungaryfoundation.org
A Lengyelországban bevált forgatókönyv mentén ültetnének miniszterelnököt a magyarok nyakába. Ráadásul a kiszemelt politikust az elemzők szerint finoman szólva is „sakkban tudják tartani”.
Pozsonyban egyre bizonytalanabbnak tűnik a kormánykoalíció helyzete.
Maradjunk annyiban, hogy Viktória Strompová számára mindaddig egyáltalán nem volt fontos a magyar állampolgárság, amíg nem akart a Tisza Párt színeiben országgyűlési képviselőjelölt lenni.
Nem lenne most miről beszélnünk, ha az Európai Unió a jogállamiság és alapjogok védelme keretében bátorkodna szavatolni az őshonos kisebbségek önrendelkezési szabadságát.
Döbbenetes lépésre szánta el magát a szlovák parlament: büntetnék a kritikát, miközben a Beneš-dekrétumok sebei ma is véreznek. Íme egy megrázó családi vallomás a pokolról: a nagyapát fűtetlen marhavagonban vitték kényszermunkára, a házukat elvették, és a hatalom most azt üzeni: nemhogy jóvátétel nincs, de még az igazságot kimondani is tilos.
A Beneš-dekrétumok mai következményei és a börtönfenyegetés ellen szólalt fel.
Súlyos hibát vétettek a pozsonyi nemzeti galériában.
Egységben az erő! – üzente a világbajnok magyar MMA harcos.
Természetesen még mindig Orbán Viktortól tartanak.
