Mekkora Oroszország befolyása a posztszovjet térségben? Hatékonyak-e az orosz eurázsiai projektek, a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete és az Eurázsiai Gazdasági Unió? A Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatóját kérdeztük a Világrend című műsorunkban.
***
Kazahsztánt az orosz politikai kultúrára emlékeztető vonások jellemzik, az emberek szeretik az erős vezetőket, a civil társadalomnak – nyugati értelemben – nincs erős kultúrája, „egypártrendszer működik egy erős politikai vezetővel, aki évtizedeken át uralkodik autoriter eszközökkel”, ugyanakkor
„az öt közép-ázsiai rendszer között Kazahsztán a ‘legliberálisabb'"
– fejtette ki az adás elején Wagner Péter.
A biztonságpolitikai szakértő, aki márciusban a kazah parlamenti választások okán egy hétig a közép-ázsiai országban tartózkodott az EBESZ választási megfigyelői missziójának tagjaként, elmondta: Nurszultan Nazarbajev volt hosszú ideig az ország „erős embere”, a Kazah Szovjet Szocialista Köztársaság minisztertanácsának elnöke, valamint a Kazah Kommunista Párt első titkára, aki a Szovjetunió szétesése után átmentve hatalmát a független Kazahsztán első elnöke lett. 2019-ben azonban váratlanul lemondott elnöki tisztségéről, a mostani elnök, Kaszim-Zsomart Tokajev pedig 2022 januárjában nehéz helyzetbe került: zavargások törtek ki a gáz árának hirtelen emelkedése miatt.
A helyzet miatt Tokajev „eltávolította Nazarbajev hatalomban lévő rokonait, szövetségeseit és barátait a pozícióikból”, és elindított egy demokratizálódási folyamatot, amelynek keretében tavaly júniusban népszavazást tartottak az alkotmány módosításáról, a törvényhozási reformok eredményeképpen
a márciusi parlamenti választásokon pedig ellenzéki pártok is bejutottak a kazah parlamentbe.
„Kazahsztán hatalmas ország, ahol a Mengyelejev-táblázat minden eleme megtalálható” – fejtette ki a biztonságpolitikai szakértő, a térség a cári időktől kezdve az oroszok érdeklődésének homlokterében volt, a januári zavargásokat is az orosz és fehérorosz katonák (hivatalosan a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezet békefenntartói) simították el – ez volt az első eset, hogy az oroszok dominálta védelmi szövetség, a „keleti NATO” egy tagállamában beavatkozott.
„Kazahsztán elsősorban kőolaj-, másodsorban földgáztermelő régió volt” – értékelte a szakértő a közép-ázsiai ország Szovjetunióban betöltött szerepét. Az 1990-es években, az ország függetlenedése után még hiányoztak az alternatív szállítási útvonalak, de a Baku–Tbiliszi–Ceyhan-vezeték megépülése után ez megoldódott, már az orosz hálózatokon kívül is értékesíthetik erőforrásaikat.
Arra kérdésre, hogy a kazah politikai és gazdasági különutasság, az energiahordozók tervezett nyugati szállítása mennyire zavarja Moszkva érdekeit, a biztonságpolitikai szakértő elmondta:
a politikai demokratizálódás sem. A két ország gazdasági szimbiózisát nemcsak a kőolaj és a földgáz adja, hanem az autógyártás, az ipar, a kereskedelem, illetve a nyelvi-kulturális kapcsolatok is.
„Kazahsztánnak és a többi közép-ázsiai országnak mindig is multivektorális külpolitikája volt”, amely azt jelenti, hogy mindig is próbáltak Oroszországtól is független külpolitikát folytatni és Nyugattal (Amerikával és az EU-val) is jó gazdasági viszonyt ápolni – hívta fel a figyelmet Wagner Péter, hozzátéve, a közép-ázsiai volt szovjet tagköztársaságokat ezer szál köti össze a kereskedelem, a politikai és kulturális kapcsolatok terén Moszkvával,
„Ez a térség az elmúlt 300 évben Moszkva és Oroszország felé tájékozódott politikailag és kulturálisan. (...) ...egyszerűen ők Oroszországgal vannak egy kulturális, politikai, társadalmi nexusban” – fogalmazott a Közép-Ázsia-szakértő, hozzátéve, hogy a térség Oroszország számára fontos, más nagyhatalmak számára azonban periférikus érdekeltség.
A 2022-es kazahsztáni zavargás és az orosz beavatkozás alapján a szakértők arra következtettek, hogy Tokajev meggyengült, külső segítségre volt szüksége, Moszkva lekötelezettjévé vált, így a kazah külpolitikát kiszolgáltatta Oroszországnak. Wagner Péter szerint azonban ez nem igaz, úgy vélte, a beavatkozás mögött az húzódott meg, hogy
„Oroszország nem akart nekifutni az ukrán háborúnak úgy, hogy a hátországában valamilyen kiszámíthatatlan kimenetelű konfliktus van”.
Moszkva az érdekszférájában hatékony közvetítő tevékenységet folytat minden fellépő konfliktus megoldásában. „Ha konfliktus van Kirgizisztán meg Tádzsikisztán között, nem tudnak máshova fordulni” – mutatott rá a szakértő.
Oroszország három nagy eurázsiai szövetségi rendszerben is benne van: a politikai láb a Sanghaji Együttműködési Szervezet, a katonai a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete, a gazdasági pedig az Eurázsiai Gazdasági Unió. Wagner Péter szerint ezek a szövetségek teljesen más alapokon működő szervezetek, mint az EU vagy a NATO, utóbbiak kiépített szervezettel, struktúrával rendelkeznek, szerződésben lefektetett elvek alapján működnek. „Mindez hiányzik a keleti szervezetekből” – tette hozzá.
A Sanghaji Együttműködési Szervezetet „kínai projektként” említette, amely kínai kezdeményezésre jött létre a Szovjetunió felbomlása után, hogy Kirgizisztán, Kazahsztán és Oroszország rendezzék határaikat Kínával. Az Eurázsiai Gazdasági Uniót pedig azért hívta életre Oroszország, hogy
a hozzá közeli országokat „elzárja az Európai Unióval és a Kínával való gazdasági, kereskedelmi együttműködéstől”
– jelentette ki Wagner Péter, aki szerint ez az unió most, az ukrajnai háború idején az áru, a tőke, a munkaerő szabadon áramlásával, a nyugati szankciók által nem érintett tranzitkereskedelemmel nagy segítséget jelent Oroszország számára.
--
A Világrend adásának vendége Wagner Péter biztonságpolitikai szakértő, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója, a Károli Gáspár Református Egyetem oktatója volt.
--
A beszélgetést itt nézheti meg:
--
Nyitókép: Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök üdvözli orosz kollégáját, Vlagyimir Putyint az Eurázsiai Gazdasági Tanács nur-szultani ülésén 2019. május 29-én (forrás: Alexey NIKOLSKY / SPUTNIK / AFP)
Zsarolással és fenyegetésekkel próbálják sarokba szorítani Magyarországot. A háború már nemcsak a fronton, hanem a gazdaságban és az energiaellátásban is zajlik. Meddig tűrhetők a kettős mércék?
„Szerintem Brovdi hős, akit egy ruszkibérenc Szijjártó a szájára nem vehetne” – fogalmazott a Momentum egykori elnöke.
„Utasítottam az ukrán külügyminisztériumot, hogy tisztázza az üggyel kapcsolatos információkat, és ennek megfelelően reagáljon” – fogalmazott az ukrán elnök.
Szijjártó Péter külügyminiszter bejegyzése alatt szabadultak el az indulatok.
Konkrét adatokkal álltak elő Moszkvában.
A szakértő arról is beszélt, hogy az amerikai elnök mindent elkövet, hogy lezárja és megoldja az orosz-ukrán háborút.
Zsarolással és fenyegetésekkel próbálják sarokba szorítani Magyarországot. A háború már nemcsak a fronton, hanem a gazdaságban és az energiaellátásban is zajlik. Meddig tűrhetők a kettős mércék?
Az egyik ügyvéd figyelmeztetett, ha ez megtörténik, nem lesz elegendő börtön Ukrajnában.
