„»A magyar miniszterelnök tényleg elment a falig, de ott nem fordult meg ölelkezni, hanem jól beleverték a kobakját a brüsszeli betonba, meg is szédült tőle, azóta pedig csak árnyékbokszolva próbál pozíciót fogni« – írja Ujhelyi István független EP-képviselő vasárnapi nyílt levelében. Szerinte a kormányfő elvesztette nagyjátékos-jellegét, és az uniótól kapott pofonok után elkezdett valahogy sodródni.
Elnézve Ujhelyi újabban egyre pirosabb fejét, inkább ő szédülhetett meg. Lélegeztetőgépre lenne szüksége meg ápolóra. Egyre kétségbeejtőbb szegény.
(A tavalyi választási zakó után meg akarta újítani az MSZP-t: »Elhervadt a szegfű, új földet kell hozni, megöntözni és egy új virágot elültetni.« Névjavaslattal is előállt a brüsszeli Micsurin: legyen az új közösség neve Esély. Mintha a sezlonokat kellene lecserélni, ha deficites az örömtanya…) Ám ahelyett, hogy mielőbb felkeresné orvosát, gyógyszerészét, rőt fejű Pisti Orbán Viktor brüsszeli mérkőzéséről tudósít:
»Alábecsülte az uniót, amikor azt gondolta: a szokásos lerohanással, vétóblöffel és szórakétákkal meghátrálásra kényszeríti majd a forrást befagyasztókat, de jött a fal, és hiába ment neki, az maradt is a helyén.«
Engem már akkor aggasztott Pityu állapota, amikor jó múltkor a Klikk TV Tíz műsorában épületes marhaságokat hordott össze az őt faggató Bolgár Györgynek: »Kétmillió ember Orbán ellen szavazott. Háború ellenére, osztogatás ellenére. A kettőből bármikor lehet három. A hárommillióból bármikor lehet kettő. A mi felelősségünk, hogy a kettőből tudunk-e hármat és a háromból kettőt csinálni.« Erre még az elvtársi ökörségeken edződött Drágabolgárúr sem tudta a választ.”
***
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd