Mandoki: Az integráció a bevándorlók felelőssége
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
Az alázatos szolgákat már semmi más nem érdekli, mint, hogy az urukat éljenezzék, a kedvükbe járjanak a jutalomért.
„A magyar filmipar pápája, a magyar kultúrpolitika koronázott királya, Rákay Kálmán -művésznevén Philip-, a minap azzal »semmisítette meg« Nagy Ervin színművészt, hogy Zámbó Jimmyt alakítani nem jelent értéket, bezzeg a Philip Főproducer által jegyzett Aranybulla, és II. András, az igen! Jogos, aki igaz magyar színész, az csak II. Andrást játszik, vagy bármit ami nagyon magyar. Nyilván ebből a gondolkodásból az következik, hogy aki igaz színész, az nem vállal főszerepet a Wall Street farkasában, nehogy már egy csaló brókert alakítson. A nagy színészek sose vállalnák el a Keresztapa főszerepét nehogy már maffiózó bőrébe bújjanak. Úgy általában mi a francért játszanak a színészek bármi másban, ami nem a nemzet büszkeségét ápolja közpénz milliárdokból?! Ja, hogy tehetségesek, és kemény munkával alakítanak egy-egy karaktert? -na, az igazán nem lehet szempont a magyar filmipar koronázott királya értékrendjében.
Tudom én, hogy ha valakit folyamatosan tenyérből etetnek, akkor annak mindig lefelé hajlik a feje, úgy próbál újabb és újabb zsíros mócsingokat falni a kézből. Lehajtott fejjel lassan beszűkül a látótér, elvész a realitás. Az alázatos szolgákat már semmi más nem érdekli, mint, hogy az urukat éljenezzék, a kedvükbe járjanak a jutalomért. A világ történelmében kevés volt a jókirály, sokkal több a szolgákat, hűséges talpnyalókat maga köré gyűjtő uralkodó. De, akit csak a konc, a jutalom érdekel, annak ez már nem megalázó, azt nem érdekli ki a jó és ki a rossz király, annak nyilván egyre megy: király-király.”
Nyitókép: MTI/Mohai Balázs