Az Angol Bank rendszerint higgadt elnöke, Andrew Bailey már megkongatta a vészharangot egy újabb lehetséges bankválság ügyében. Októberben párhuzamokra figyelmeztetett a 2008-as pénzügyi válsággal, ami az amerikai ingatlanbuborék, a könnyű hitelek és a kockázatos másodlagos jelzáloghitelek kibocsátása táplált, majd ezeket átlátszatlan pénzügyi termékekbe csomagolták, amelyek a kockázatot szétterítették a globális pénzügyi rendszerben. A kockázat aztán fertőzéssé változott.
A Politico felteszi a kérdést: vajon ismét térdre kényszerítik a globális pénzügyi rendszert? A magánhitelpiacok mostanra a vállalkozások finanszírozási forrásává váltak. Ez részben azért van, mert a hagyományos bankok a 2008-as válság után soha nem nyerték vissza étvágyukat a kockázatosabb hitelezés iránt, és a szigorúbb szabályozói ellenőrzés miatt is visszafogták őket.
Az árnyékbankszektort alkotó hedge fundok és magántőke-társaságok jelenleg a világ pénzügyi eszközeinek nagyjából felét teszik ki,
mintegy 250 billió dollár értékben, az Egyesült Államok Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint.
A portál szerint ha a magánhitel-piac felborul, az biztosan hatással lesz a globális pénzügyi rendszer más részeire is. A pénzszűkében lévő kormányok pedig nem lesznek abban a helyzetben, hogy olyan mentőcsomagot szervezzenek, mint 2008-ban. Az árnyékbankok ráadásul nagyban a mesterséges intelligenciára fogadtak – és a mesterséges intelligencia fellendülése egy kipukkadni készülő buborék lehet a lap szerint – amely úgy látja: hamarosan itt lehet az ideje fedezékbe vonulni.
Esélyek egy újabb bankválságra? A Politico szerint 3 az 1-hez.
Ki nyeri az amerikai félidős választást?
Az amerikai demokrácia törvényei szerint idén novemberben máris jön Trump második elnökségének félidős választása, ahol újraosztják a lapokat a republikánusok és a demokraták között.
A Politico szerint nehéz feladat lesz a republikánusok számára, hogy megtartsák az irányítást a Képviselőház felett.
A portál úgy látja: az elnök pártja a félidős választásokon elkerülhetetlenül elveszíti az irányítást a Képviselőház felett – 1938 óta csak kétszer fordult elő, hogy ez nem így történt.
2002-ben George W. Bush elnök republikánusai a 9/11-i támadásokat követően nyertek, 1998-ban pedig Bill Clinton demokratái profitáltak a republikánusok népszerűtlen erőfeszítéseiből, hogy felelősségre vonják őt.
Mivel most a republikánusok csak csekély többséggel rendelkeznek a Képviselőházban, a demokratáknak esélyeseknek kell lenniük ahhoz, hogy visszaszerezzék az irányítást, különösen, ha Trump nettó népszerűségi mutatója negatív marad. A párt számára megnyugtató jel, hogy a demokraták novemberben nagy győzelmeket arattak a New Jersey-i és virginiai kormányzóválasztásokon.
A Szenátus már más kérdés. A Republikánus Párt jelenleg hat mandátumos többséggel rendelkezik, és sokkal biztonságosabb pályán játszanak. Bár jövőre 22 mandátumot fognak megvédeni a demokraták 13-mal szemben, a legtöbb hivatalban lévő képviselőjük biztosnak tekinthető. Csak egy republikánus szenátor indul egy olyan államban, amely Kamala Harrisre szavazott a tavalyi elnökválasztáson.
Összességében úgy tűnik, hogy a republikánusok a Szenátusban sokkal erősebb helyzetben vannak, mint a Képviselőházban lévő társaik.
Ahhoz, hogy a demokraták megnyerjék a Szenátust, egy hatalmas Trump-ellenes hullámra lenne szükség,
amely még az ország legkonzervatívabb államaiban is végigsöpörne. Ez nem valószínű, de furcsább dolgok is történtek már – írja a Politico.
A demokraták elfoglalják a Képviselőházat: 2/1 esély; A republikánusok megtartják a Szenátust: 2/1-es esély.
Fotó: Jim WATSON / AFP