Itt vannak a Politico oddsai: ekkora az esélye annak, hogy idén véget ér az ukrajnai háború

A Politico megtippelte, mit hozhat az idei év néhány fontos ügyben a világpolitikában.

Véget érhet az ukrajnai háború?

A lap szerint a nyugati szankciók ellenére Vlagyimir Putyin hatalma látszólag zavartalan Oroszországban. „Függetlenül a frontvonalon zajló vérontástól vagy az olajfinomítókat ért ukrán dróntámadások miatt gázért sorban álló oroszoktól, továbbra is maximalista követeléseinek érvényesítésére törekszik.”

Eközben ukrajnai belpolitikai korlátai vannak annak, hogy mibe egyezhet bele Volodimir Zelenszkij ukrán elnök anélkül, hogy nyilvános ellenreakciót váltana ki.

Mindazonáltal Trump továbbra is úgy véli, a megállapodás lehetséges. Az alaszkai csúcstalálkozója után Putyinnal Trumpot egy mikrofonon keresztül hallották, amint a francia Emmanuel Macronnak magyarázza: 

Természetesen az orosz vezető makacssága frusztrálttá tette Trumpot, és időnként azon tűnődött, hogy vajon átverik-e. Az orosz vezető ügyesen tudja Trumpot húzni – és az időzítése kifogástalan, amikor amerikai kollégájával beszél. „Vegyük például a múlt havi kétórás telefonhívását, amely egy csúcstalálkozó kilátásait vetette fel éppen akkor, amikor Trump utalt arra, hogy Tomahawk cirkálórakétákat adhat Ukrajnának.”

A Politico szerint a háború meghosszabbítása vitathatatlanul hasznos Putyin számára. Előnye, hogy tovább terheli a pénzszűkében lévő európai nemzeteket, és a transzatlanti szövetség szétesésének kockázatát hordozza magában. A szétesett Nyugat Putyin szövetségesének, Hszi Csin-pingnek is segít, miközben mérlegeli, hogy tegyen-e lépéseket Tajvannal kapcsolatban, és ha igen, mikor.

A háborús gazdaságról való gyors elmozdulás valószínűleg veszélyes társadalmi-politikai belharcokat indítana el Ella Paneyakh, az Új Eurázsiai Stratégiai Központ agytröszt szociológusa szerint. Ez ugyanis „kegyetlen és ádáz versenyt szítana a csökkenő erőforrásokért”.

Ukrajna súlyos munkaerőhiánya miatt – az ukrán egységek mindössze egy tucat katonát tudnak kilométerenként a frontvonalon bevetni – mindig fennáll az esély a frontvonal áttörésére. A Politico szerint Putyin könnyen kiszámíthatja, hogy kitartással többet érhet el: több földet, értéktelenné tett nyugati biztonsági garanciákat és a háború utáni ukrán hadsereg méretének korlátozását. Ez könnyen előkészítené a terepet az orosz támadás későbbi újrakezdéséhez.

És hogy mi a portál szerint mindezekkel szemben az ellenérv? Az orosz gazdaság magas kamatlábakkal, munkaerőhiánnyal és az egekbe szökő állami hitelfelvételi költségekkel küzd. Aggodalomra ad okot az orosz bankok által felhalmozott rossz adósság. A putyini status quo talán nem tarthat örökké. Hasonlóképpen, Ukrajna is nehéz helyzetben lehet ezen a télen, mivel Oroszország könyörtelenül célba veszi az ország energiainfrastruktúráját, és az európaiak nem tudják megfelelően finanszírozni Kijevet – írja a Politico, amely szerint 4 az 1-hez az esélye annak, hogy idén véget ér az ukrajnai háború.

Akcióba léphetnek a kötvénypiacok

A Politico szerint 2026 az az év, amikor a kötvénypiac azt mondja, hogy elég volt. A lap úgy fogalmaz:

Tavasszal kénytelen volt felfüggeszteni vámháborúját, amikor a kötvénypiacok idegesen reagáltak terveire.

A globális befektetési óriások és kereskedők lenyűgöző kollektív ereje három évvel ezelőtt mutatkozott meg, amikor negatívan reagáltak a brit Liz Truss miniszterelnök rosszul megtervezett adócsökkentő miniköltségvetésére. A brit történelem legrövidebb kormányfősége volt az övé; Truss rövid, 49 napos hivatali ideje megdöntötte George Canning korábbi rekordját, aki 1827-ben 119 napig szolgált –, de neki az volt a mentsége, hogy munka közben halt meg.

Az államháztartások siralmas állapota – Japántól Nagy-Britannián át az Egyesült Államokig – a hosszú távú hitelfelvételi költségeket idén közel többéves csúcsokon tartotta. A magas szintű állami hitelfelvétel, a lassú növekedés és a lassú termelékenység költségvetési kihívásai csak fokozódnak. És nehéz küzdelem lesz a kötvénypiacok megnyugtatásáért.

A Politico szerint 5 az 1-hez annak esélye, hogy a kötvénypiacok aktívan be fognak avatkozni a politikai folyamatokba.

Netanjahu ismét túlél

A portál úgy látja, az izraeli és a világpolitika nagy túlélője, Benjamin Netanjahu az idei évben is megőrzi hatalmát. Amikor Benjamin Netanjahu hosszú politikai karrierjében minden elveszettnek tűnt, hihetetlen módon talpra állt. „Megszállott, kérlelhetetlen harcos, a kudarc nem opció számára” – jegyezte meg egyik életrajzírója, Ben Caspit.

Az izraeli vezetőt először az 1990-es években becézték „Bibi, a Varázslónak”, miután legyőzte Simon Pereszt a Jichák Rabin akkori miniszterelnök meggyilkolása után hónapokkal tartott választásokon. Később kevesen hitték, hogy 2015-ben győzni tud, tekintettel az ellene való nyomozásokra, valamint a bizalommal való visszaélés és a vesztegetés vádjaira. Bibi mégis előhúzott egy nyulat a kalapjából, és az izraeli szélsőjobboldali és vallási nacionalisták támogatásával biztosította újraválasztását – ezt a taktikát 2019-ben is megismételte, hogy visszakapaszkodjon. A Hamasz 2023-as terrortámadása után is Netanjahu kormányát széles körben okolták a támadás megakadályozásának katasztrofális kudarcáért.

Az izraeli parlamenti választásokat jövő év októberéig kell megtartani. A bölcsebb döntés az, hogy a szavazást korábban tartják meg, ami valószínűleg Netanjahu preferált opciója. És október 7. és jogi ügyei ellenére Netanjahu lassan javított politikai pozícióján. Kormányzó pártjának, a Likudnak a közvélemény-kutatásokban elért legalacsonyabb nézettsége a libanoni Hezbollah elleni katonai hadjárat után kezdett emelkedni, és Irán megtámadásával tovább emelkedett.

Netanjahu Trumpot ürügyként használhatta a gázai katonai kampány leállítására, lehetővé téve számára, hogy felülbírálja a vallásos nacionalistákat és a szélsőjobboldali partnereit a koalíciójában, akik a háború folytatását akarták.

A felmérések szerint jelenleg úgy tűnik, a Likud ismét a Kneszet legnagyobb pártjaként fog kijönni az idei választásból.

Netanjahu ellenfeleinek a legnagyobb reménye az egyesülés és az izraelieknek egyszerű választási lehetőség felkínálása. Ezt a stratégiát követi Naftali Bennett volt miniszterelnök: Gadi Eisenkotnak, az izraeli védelmi erők volt főparancsnokának udvarol, hogy a választásokat Bibivel szembeni fej-fej melletti küzdelemmé alakítsa. Vajon Netanjahunak van még egy lapja a tarsolyában?

A Politico szerint 3 az 1-hez annak az esélye, hogy Netanjahu ismét túlél.

Újra egy bankválság közeleg

Az Angol Bank rendszerint higgadt elnöke, Andrew Bailey már megkongatta a vészharangot egy újabb lehetséges bankválság ügyében. Októberben párhuzamokra figyelmeztetett a 2008-as pénzügyi válsággal, ami az amerikai ingatlanbuborék, a könnyű hitelek és a kockázatos másodlagos jelzáloghitelek kibocsátása táplált, majd ezeket átlátszatlan pénzügyi termékekbe csomagolták, amelyek a kockázatot szétterítették a globális pénzügyi rendszerben. A kockázat aztán fertőzéssé változott.

A Politico felteszi a kérdést: vajon ismét térdre kényszerítik a globális pénzügyi rendszert? A magánhitelpiacok mostanra a vállalkozások finanszírozási forrásává váltak. Ez részben azért van, mert a hagyományos bankok a 2008-as válság után soha nem nyerték vissza étvágyukat a kockázatosabb hitelezés iránt, és a szigorúbb szabályozói ellenőrzés miatt is visszafogták őket.

mintegy 250 billió dollár értékben, az Egyesült Államok Pénzügyi Stabilitási Tanácsa szerint.

A portál szerint ha a magánhitel-piac felborul, az biztosan hatással lesz a globális pénzügyi rendszer más részeire is. A pénzszűkében lévő kormányok pedig nem lesznek abban a helyzetben, hogy olyan mentőcsomagot szervezzenek, mint 2008-ban. Az árnyékbankok ráadásul nagyban a mesterséges intelligenciára fogadtak – és a mesterséges intelligencia fellendülése egy kipukkadni készülő buborék lehet a lap szerint – amely úgy látja: hamarosan itt lehet az ideje fedezékbe vonulni.

Esélyek egy újabb bankválságra? A Politico szerint 3 az 1-hez.

Ki nyeri az amerikai félidős választást?

Az amerikai demokrácia törvényei szerint idén novemberben máris jön Trump második elnökségének félidős választása, ahol újraosztják a lapokat a republikánusok és a demokraták között.

A portál úgy látja: az elnök pártja a félidős választásokon elkerülhetetlenül elveszíti az irányítást a Képviselőház felett – 1938 óta csak kétszer fordult elő, hogy ez nem így történt.

2002-ben George W. Bush elnök republikánusai a 9/11-i támadásokat követően nyertek, 1998-ban pedig Bill Clinton demokratái profitáltak a republikánusok népszerűtlen erőfeszítéseiből, hogy felelősségre vonják őt.

Mivel most a republikánusok csak csekély többséggel rendelkeznek a Képviselőházban, a demokratáknak esélyeseknek kell lenniük ahhoz, hogy visszaszerezzék az irányítást, különösen, ha Trump nettó népszerűségi mutatója negatív marad. A párt számára megnyugtató jel, hogy a demokraták novemberben nagy győzelmeket arattak a New Jersey-i és virginiai kormányzóválasztásokon.

A Szenátus már más kérdés. A Republikánus Párt jelenleg hat mandátumos többséggel rendelkezik, és sokkal biztonságosabb pályán játszanak. Bár jövőre 22 mandátumot fognak megvédeni a demokraták 13-mal szemben, a legtöbb hivatalban lévő képviselőjük biztosnak tekinthető. Csak egy republikánus szenátor indul egy olyan államban, amely Kamala Harrisre szavazott a tavalyi elnökválasztáson.

Összességében úgy tűnik, hogy a republikánusok a Szenátusban sokkal erősebb helyzetben vannak, mint a Képviselőházban lévő társaik. 

 amely még az ország legkonzervatívabb államaiban is végigsöpörne. Ez nem valószínű, de furcsább dolgok is történtek már – írja a Politico.

A demokraták elfoglalják a Képviselőházat: 2/1 esély; A republikánusok megtartják a Szenátust: 2/1-es esély.

Fotó: Jim WATSON / AFP