Bokros Lajos is részt vehetett a Tisza Párt gazdaságpolitikai terveinek kidolgozásában

A kiszivárgott Tisza-csomag több fejezete abból a szempontból is érdekes, hogy a részletesen ismertetett reformok megdöbbenésig hasonlítanak a Bokros-csomag megszorító intézkedéseihez. Bokros Lajos a nyugdíjrendszer és az egészségügy reformját sürgette a 90-es években. Az előbbit, – a kötelező magánnyugdíjpénztári rendszert – 1998-tól be is vezette Magyarország, ám a második Orbán-kormány eltörölte, mivel több mint tíz év után is több száz milliárd forintos hiányt okozott, hogy a munkavállalók a pénztáraknak fizetnek járulékot, ugyanakkor a nyugdíjakat továbbra is az államnak kellett kifizetnie. 

A magánegészségügyi rendszer – amerikai mintára – sosem valósult meg, mivel a Gyurcsány-kormány javaslatára az emberek határozottan nemet mondtak.

A Tisza leporolta Bokros Lajos megszorító-csomagját?

Bokros Lajos baloldali közgazdász, a CEU professzora, korábbi pénzügyminiszter, a róla elnevezett, a rendszerváltást követő eddigi legdurvább megszorítócsomag kidolgozója ugyan nem szerepel állandóan több más baloldali közgazdászhoz hasonlóan a Tisza-szigetek rendezvényein, ám más fórumokon rendszeresen hangoztatja a kormányváltás szükségességét. 

Előadásaiban folyamatosan bemutatja azokat a „reformokat”, amelyek végrehajtása szerinte elkerülhetetlen Magyarország pénzügyi stabilitásához és a gazdaságpolitika fenntarthatóságához. A közgazdász azt sem titkolja, hogy az 1995-ben bemutatott és a rendszerváltás óta példátlan megszorításokat tartalmazó Bokros-csomag létjogosultsága még ma is megvan.

Ennek lényege a magánnyugdíjpénztári rendszer újbóli bevezetése és az egészségügy privatizációja. Korábban a Bokros-csomag részeként vezették be, 1998-tól a 2010-es évek elejéig a kétpilléres nyugdíjrendszerrel kísérletezett Magyarország. 

Bokros Lajos már 2009-ben, az Élet és Irodalomban megjelent, „Reformok kritikus tömege” című többrészes cikksorozatában is leírja, hogy 

A Tisza-csomagban szereplő nyugdíj- és egészségügyi reformot tehát Bokros Lajos a már a 90-es években is szerette volna megvalósítani, de szerinte ennek mindeddig gátja volt a politikai népszerűtlenségtől való félelem. A szakember szerint a magyar társadalom is hátráltatja a baloldali közgazdászok javaslatainak megvalósítását. Szerinte 

ellentétben a megelőző időszak baloldali intézkedéseivel, amelyek végső soron a csőd szélére sodorták Magyarországot és a családokat egyaránt.

A baloldali közgazdász nem csak a 90-es években, majd a 2010-es kormányváltás előtt vázolta fel az általa csak „reformok kritikus tömegeként” emlegetett társadalmi és gazdaságpolitikai átalakításra tett javaslatait, de 

A Tisza-csomag egyébként az eddigi legdurvább megszorítócsomag, amelynek egyes elemei nem ismeretlenek a szakma számára, mivel szinte teljes mértékben illeszkednek az intézkedések a magukat reformközgazdászoknak nevező baloldali szakértők életműveihez. Az érintettek a 80-as évek óta ugyanazokat a piacpárti gazdaságpolitikai lépéseket sürgetik, tanácsadóként tevékenykedtek a baloldali kormányok idején, beleértve a Gyurcsány Ferenc és Bajnai Gordon vezette kormányokat is. 

Magyar Péter közgazdászai szerint a jóléti intézkedés pazarlás

Nézeteik szerint az államnak nem szabad érdemben részt vennie az újraelosztásban, ahol csak lehet, a piac és a befektetők vezette mechanizmusoknak kell érvényesülniük, miközben az államnak csak a legalapvetőbb társadalmi szolgáltatásokat szabad finanszíroznia. Szerintük – összhangban a befektetők elvárásaival – minden olyan intézkedés káros, amelynek nincs dedikált fedezete. Ilyen például 

• a 13. és 14. havi nyugdíjak, 
• a Nők40,
• a támogatott hitelek 
• és az anyák, valamint a fiatalok szja-mentessége, 

amelyeket Bokros Lajos szörnyűnek tart és „fiskális alkoholizmusnak” nevez, de korábban a szintén ebbe a körbe tartozó Petschnig Mária Zita – Kéri László baloldali politológus felesége – is többször hangoztatta: az emberek csak 12 havi nyugdíjjárulékot fizetnek, ezért nem jár plusz juttatás az időseknek.

Az már korábban világossá vált Tarr Zoltán, a Tisza Párt alelnökének szavai alapján, hogy az ellenzék nem akarja elárulni a választóknak, milyen gazdaságpolitikai irányváltást hajtanának végre, mert „akkor elbuknak, előbb választást kell nyerni”. Az azóta az Indexen kiszivárgott, több mint 600 oldalas tervezet részletei – amelyet a Mandiner több részes sorozatban mutatta be a részletesen – egyértelművé teszik, miért nem akar róla beszélni a választásokig Tarr Zoltán és miért nem vállalják fel nyíltan a készítői: az emberek jövedelmét jelentősen visszavágó megszorítócsomag olyan radikális baloldali gazdaságpolitikai fordulatot hozna, amely aligha lenne vonzó a magyar emberek számára.

Nyitókép: MTI/Faludi Imre