Fellélegezhet Zelenszkij: meg sem állt Kijevig a német vezérkari főnök, hogy közölje vele a jó hírt

Olekszandr Szirszkij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka ismertette a tárgyalás részleteit.

A NATO soha nem vett fel háborúban álló országot tagjai közé.
„Oroszország 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát, egy brutális háborút indított egy szuverén ország ellen. Magyarország mint NATO-tag elítélte az agressziót, amit a nemzetközi jog durva megsértésének tekint. Az akkor még harminc országot magába foglaló NATO (amely Finnország ez évi csatlakozásával 31 tagúvá bővült) mint európai és észak-amerikai országok katonai szövetsége szintén elítélte az orosz agressziót, és a 2022-es madridi nyilatkozatban Oroszországot a szövetség legnagyobb és legközvetlenebb fenyegetésének nevezte.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezete már alapítása óta kiemelt értékként kezeli az úgynevezett »nyitott ajtók politikáját«, azaz a szövetséghez való csatlakozás minden arra hajlandó és alkalmas államnak lehetséges. A NATO azonban soha nem vett fel háborúban álló országot tagjai közé, mert az észak-atlanti szerződés 5. cikke értelmében, ha egy tagállamot támadás ér, akkor ez az egész szövetség elleni támadást jelent és a kollektív védelem elve alapján minden tag köteles támogatni a megtámadott felet, azaz ez a helyzet automatikusan a NATO és a taggá váló országgal hadban álló ország közötti háborút eredményezne.”
***
Nyitókép: MTI/Ukrán elnöki sajtóhivatal