Zaluzsnij bejelentette: elkezdődött a harmadik világháború
Az ukrán haderő volt főparancsnoka őszintén elmondta a véleményét.
Sajtóhírek szerint az ukrán elnök egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája ellen készült szabotázsakcióra. Ez része lenne Zelenszkij béketervének?
A Mandiner olvasói emlékezhetnek: „mi a békét választjuk” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Giorgia Melonival folytatott megbeszélése után. A háború akkor ér véget, ha minden ukrán biztonságban lesz, és nem hullanak bombák – tette hozzá. A Kijev által kidolgozott tízpontos béketerv célja a háború megállítása és Európa biztonságának garantálása – mondta. Majd
az ukrán elnök közölte: úgy véli, Oroszország nem akar békét.
Erről ide kattintva olvashat bővebben.
Megírtuk azt is, hogy Zelenszkij szombati találkozójuk alkalmával arra kérte Ferenc pápát, hogy ítélje el az Ukrajnában elkövetett háborús bűncselekményeket. Megköszönte az egyházfőnek, hogy személyes figyelmet fordít a több millió ukránt érintő tragédiára, valamint
beszámolt Ferenc pápának Kijev béketervéről is, amely az ukrán elnök szerint az egyetlen működő algoritmus az igazságos béke megteremtésére.
Zelenszkij – egyébként érthető módon – még arra is megkérte az egyházfőt, hogy csatlakozzon az ukrán béketerv elindításához. Erről itt olvashat.
Ezt követően azonban egy megszállt ország vezetőjeként,
a békéért dolgozó Zelenszkijről súlyos hír került nyilvánosságra: a Washington Post szerint fel akarta robbantani a Barátság vezetéket, hogy csapást mérjen Magyarországra.
A lap szerint ugyanis az ukrán elnök a magyar ipar elleni szabotázsakcióval torolta volna meg a kormány „Kreml-barátságát”.
A lap rámutatott: az amerikai titkosszolgálatok által végzett lehallgatások kiszivárgott dokumentumai szerint (amelyek hitelességét a Pentagon sem cáfolta) Zelenszkij február közepén egy Julija Sviridenko miniszterelnök-helyettessel folytatott megbeszélésen például azt javasolta, hogy Ukrajna robbantsa fel a Barátság vezetéket, amely Magyarországot látja el kőolajjal, ezzel ugyanis megsemmisíthetné a magyar ipari infrastruktúra orosz kőolajra épülő elemeit.
A lehallgatásokat elemző titkosszolgálati megjegyzésekből a lap szerint tovább az is kitűnik, hogy „Zelenszkij Magyarország kormánya elleni haragja válthatta ki az értelmetlen és fenyegető mondatokat”.
Ez viszont nem mást jelent, mint hogy az ukrán elnök egy NATO-tagállam kritikus infrastruktúrája ellen készült szabotázsakcióra.
A The Washington Post a birtokában lévő dokumentumokra hivatkozva azt is írja: Zelenszkij igenis folyamatosan beszél zárt körben Oroszország elleni csapásokról, sőt: orosz határmenti városok elfoglalásáról is, amelyek már alapot adnának egy Kijev számára előnyös tárgyaláshoz. Februárban például egy katonai felsővezetőkkel tartott megbeszélésen Rosztov megtámadását javasolta, drónokkal helyettesítve a nagy hatótávolságú rakéták hiányát.
A lap utal arra is, hogy Zelenszkij korábban fantáziálásnak nevezte az USA titkosszolgálatának állításait, amelyek szerint oroszországi célpontokat akarna megtámadni, ám azt kijelentette, hogy Ukrajna védelmében bármikor kész „nem szokványos” taktikákat is alkalmazni.
A Washington Post megjegyzése szerint nem világos, hogy az USA a titkosszolgálati módszerekkel megszerzett „nem szokványos taktikai ötletek” információit megosztotta vagy meg akarta-e egyáltalán osztani a szövetséges államokkal, mindenesetre az ukrán elnök továbbra is élvezi a nyugati vezetők bizalmát és támogatását. Nagy-Britannia például csütörtökön jelentette be, hogy megkezdte a nagy hatótávolságú cirkálórakéták szállítását Ukrajnának. Erről itt írtunk bővebben.
Kérdés azonban, hogy mik lehetnek az ukrán elnök valódi szándékai. A béke elérése vagy a háború eszkalációja? Mert a fentiek alapján sajnos mindkettő benne lehet abban a bizonyos pakliban.
Nyitókép: STR / NURPHOTO / NURPHOTO VIA AFP