Akarva-akaratlan megújulunk. Gondolatban, lélekben, nemzetben.
Arisztotelész úgy tartotta, hogy a szónok három utat választhat hallgatósága meggyőzésére. Hathat a szellemre a logosz útján, meríthet meggyőző erőt saját éthoszából, és játszhat az érzelmek húrjain. Utóbbi, a pathosz, a lelket megindító erő, ami a legkevésbé magyarázható, és mégis gyakorta a leghatásosabb.
Mert a lélekhez talál utat, megrendít, katarzist idéz elő.
Gyökereiben az ember előtti időkből ered, és akkor is hatást gyakorol, ha száguldó világunkban hajlamosak vagyunk elfordulni a transzcendenstől. Húsvét olyan atavisztikus hatalom, ami a természet rendjéből fakad, és minden teremtményre egyetemesen kiárad. Ember előtti és emberfeletti.
Húsvét dinamikája az alászállás és feltámadás szigorú sorrendiségében áll. Az alászállás – keresztényi olvasatban – Jézus kereszthalála, a függönyhasadás és a kizökkent idő. A lélek hosszú éjszakája. Ez Jézus embervoltának, esendőségének utolsó bizonyítéka. Ami utána jön, az már az isteni arc.
A húsvét ekképpen metamorfózis is: Jézus istenülése a halandóból, a természet áthajlása a tél csendjéből a tavaszba zsivajába, és ez akarva-akaratlan a mi megújulásunk is. És nem kell hívőnek lenni ahhoz, hogy az átlényegülést átélhessük. A külvilág változása, a korai sötétből a világosságba érkezés, a kopárságból sarjadó élet mindenkit körülfon.
A húsvéti mélyrétegeiben ugyanis a fény, a megtisztulás, az átformálódás ünnepe. Korszakváltás kint és megújulás bent. A bűnök levetkőzésének lehetősége. Logikája érvényesül az egyén szintjén és a közösség szintjén is: univerzális esély arra, hogy erőt merítsünk.
A járvány után, a gazdasági krízis és a háború nyomasztó napjaiban az útválasztás esélye: fegyver és béke, identitás és önfeladás, lemondás és remény közt. És húsvét dinamikája szerint a megpróbáltatásokat követően mindig a feloldozás ideje jön. Nekünk, magyaroknak és az egész világnak.
Ahogy a nyolcvan éve halálba küldött, de a halált legyőző Rejtő Jenő regényének záró soraiban áll: „Mert nem igaz, hogy leróhatatlan bűn is létezik. Nem igaz az, hogy »nincs kegyelem«. VAN!”
Kép: Sebastiano Ricci: A feltámadás
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A miniszterelnök húsvét alkalmából az édesanyját látogatta meg.
„Irány a Mama!” – írta bejegyzésében a miniszterelnök.
A magyar himnuszt is elénekelte az ünneplő tömeg.
Könnyen cserbenhagyja az emlékezete, ha izgul? Az alábbi tíz rövid locsolóverset erre találták ki.
A nagyheti dráma mélyre visz. Krisztus győz, Krisztus uralkodik, Krisztus parancsol! Szilvay Gergely írása.
Húsvétvasárnap különleges adással jelentkezik a Hotel Lentulai: a műsor vendége ezúttal Orbán Viktor volt. A miniszterelnök nemcsak a kampány utolsó napjairól, hanem Európa jövőjéről, a háborús helyzetről és a magyar politika előtt álló kihívásokról is kendőzetlenül beszélt.
A mobilitás korszakában egyre inkább elmosódik a határ az iroda, az iskola és a pihenés helyszínei között.
Hiába a hangos brüsszeli propaganda, az energiaszankciók csődöt mondtak. Czepek Gábor és Hortay Olivér kőkemény figyelmeztetést adott ki: az ukrajnai háborúra hivatkozva hamarosan brutális fogyasztáscsökkentésre – a nadrágszíj meghúzására – kényszeríthetik az embereket.
