Ami tegnap a Karmelitánál történt, csak árt a pedagógusoknak

„Kevés élő magyar ember tudná vitatni azt, hogy a pedagógusok bérhelyzete tragikus. Az Orbán-kormány tudatos politikája, hogy az államnak dolgozó munkavállalókat megélhetésében és jogaiban sanyargassa, igaz ez a pedagógusokra, a szociális szektorban dolgozókra, az egészségügyi szakdolgozókra vagy a rendvédelmi dolgozókra.

Kevés annyira alapvető feladata van a politikának, mint, hogy rendezze azoknak a munkavállalóknak a bérét, akik az állam feladatait, így az oktatást látják el. Ráadásul hazug az az állítása a kormánynak, hogy az EU miatt nincs pénz a pedagógusok béremelésére: ez a pénz megvan, csak magukra költik a pedagógusok helyett.

Minden ellenzéki politikusnak ezért a pedagógusok ügye mellett, a pedagógusok mögött kell állnia. De nem a pedagógusok előtt.

Viszont ami tegnap a Karmelitánál történt csak árt a pedagógusoknak. Persze lehet azt a kényelmes álláspontot képviselni, hogy mi mindent jól csinálunk, csak a propaganda elferdíti a csodás teljesítményünket, de a számok nem ezt mutatják: a legutóbbi országgyűlési választáson ugyanis már azt is elértük, hogy olyanok fordultak el tőlünk hatalmas számban, akik nem a propagandából tájékozódnak.

Én egy pillanatig nem akarok úgy tenni, mintha az elmúlt négy év kudarcában nem lenne felelősségem. Megvan nekem is, és megvan a pártomnak is. De mi legalább tényleg próbáljuk nem megismételni, hanem kijavítani a hibákat. Ezért mi nem fogjuk egy lapon említeni azt az elképesztő drámát, ami az oktatásban, a pedagógusokkal zajlik azzal, hogy kordonok vannak a Karmelitánál. Nem fogjuk elfoglalni a színpadot, a híreket a pedagógusok elől, még akkor sem, ha így lemondunk négy címlapfotóról és kétezer lájkról. Nem fogunk rászervezni a pedagógusok megmozdulására. Mert ez nem képviselet, hanem önzés, és ezt a választók nagyon pontosan el tudják választani.

Egyszerűen semmi köze egyes ellenzéki szereplők vágyának, hogy belekerüljenek az újságba, ahhoz, hogy többet keressenek a pedagógusok. A tegnapi demonstrációnak mi köze volt a pedagógusokhoz? Milyen, az öncélon túlmutató üzenete volt? Milyen öncélon túlmutató üzenete volt egy végzős gimnazista lány fiatal korából adódó önreflexió hiányát felhasználni arra, hogy menő forradalmárnak tűnjünk?

Tudom, most egyesek mit fognak mondani. Tudom. »Ők legalább csinálnak valamit« – hangzik majd el. Meg fogjuk kapni, hogy mi vagyunk őfelsége ellenzéke, miközben persze a valóságban őfelsége semmi mást nem szeretne jobban, minthogy mindent pontosan ugyanúgy csináljon az ellenzék, mint eddig, mert akkor biztos a győzelem. Ácsoljunk újra színpadot, ne engedjünk fel senkit, adjuk egymásnak a mikrofont, mondjuk el ugyanazt az egy mondatot különböző jelzőkkel ötvenszer.

Viszont én biztos vagyok abban, hogy az ellenzéki választók többsége kicsit kevesebb hisztit, forradalmárcosplayt, magamutogatást vár el tőlünk.

A mi feladatunk az lenne, hogy bebizonyítsuk a többségnek, hogy a pedagógusok bérére megvan a pénz. De így nem fog menni. Ez egy paródia. Vegyük tudomásul, kedves ellenzéki kollégák, magunknak már nem árthatunk ezzel, az ügynek még igen.”

***

Nyitókép: Fekete-Győr András Facebook-oldala