Az Ukrajnát fegyverrel támogató országok legutóbbi koordinációs értekezlete január 20-án volt. Ahogy közeledtünk ahhoz a naphoz, egyre inkább záporoztak Berlinre a nyomásgyakorló megnyilatkozások, szinte minden irányból. Washington és Varsó mellett nyugati szakértők hada és a sajtó egyöntetűen követelte, hogy Berlin lépjen át saját árnyékán, és a hónapok óta tartó óvatoskodás után »engedje szabadon a Leopardokat«.
A nagy médiazajban úgy tűnt, akár egy tucatnyi ország is hajlandó lenne a saját Leopard harckocsijaiból felajánlani kisebb nagyobb mennyiséget. A szakértők elsősorban a lengyel, finn, norvég, kanadai, portugál, spanyol, német, dán és holland »tankkoalícióban« gondolkodtak. Hivatalos vagy félhivatalos megnyilvánulások mindegyik országból érkeztek, úgy tűnt, hogy egyedül Berlin és a teszetosza szociáldemokrata kancellár az akadálya annak, hogy az ukrán hadsereg tavaszra készen álljon az újabb orosz hadjárat megfékezésére.
Mivel a gyártó engedélye nélkül a többi felhasználó sem küldhetett tankot, a németek megkerülhetetlenek voltak, bár az is igaz, hogy a lengyel vezetés a januári ramsteini találkozó előtt már azzal fenyegetőzött, hogy – példátlan módon – Berlin hozzájárulása nélkül biztosít harckocsikat saját Leopardjaiból Kijevnek.