„Köszönettel megkaptam a szólásszabadság védelmében Önhöz írt nyílt levelemre adott válaszát. Kölcsönös nyitottságunk következtében a héten több alkalmunk is lesz a sajtó nyilvánossága előtt folytatnunk demokratikus vitánkat a szólásszabadság fontos ügyéről. Ma este az ATV Egyenes beszéd műsorában, csütörtök reggel Fiala Janos Keljfeljancsi adásában vitatkozhatunk. Így most csak válaszlevele egyetlen felvetésére reagálok, a többit élőben. Azt ugyanis muszáj leszögeznem, hogy nem tudok csatlakozni Önhöz abban, hogy politikusok – akár bal-, akár jobboldali politikusok – szabják meg, írják elő, határozzák meg, hogy ki minősül »valódi újságírónak«, ki kezelhető egyáltalán »sajtóként« (ezek az Ön kifejezései), hogy ki vehet részt a demokratikus diskurzusban.
Ahogy a politikai kínálatból a választók jogosultak választani és ők osztják el az arányokat, úgy a sajtótermékek zsűrizése meggyőződésem szerint az olvasókra, nézőkre és hallgatókra tartozik. És a pluralizmus lényegének tartom, hogy különböző embereknek lehetnek különböző (érték)választásaik, lehet különböző ízlésük. Meggyőződésem, hogy nekünk, közfeladattal megbízott politikusoknak nem dolgunk sem megítélni, sem nevelni Magyarország polgárait vagy a sajtó szereplőit. Valamint az is, hogy a sajtó működésének egyetlen korlátja Magyarország alkotmányos rendje.
Ez a mi vitánk szíve-közepe is: én nem szeretnek egy olyan világban élni, ahol ilyen vagy olyan oldali politikusok szükségképpen önkényes minősítésétől függne, hogy kit lehet rendes, igazi újságírónak tartani és ki – az Ön, általam nem helyeselt, kifejezésével élve – az úgynevezett »szennymédia« képviselője. (Ha lehet, én politikusként ezt a minősítést, bár a szólásszabadságba természetesen belefér, egyáltalán nem is használnám.)”
Nyitókép: Földházi Árpád