„Ön progresszív baloldali politikus, én nemzeti szabadelvű meggyőződést vallok. A világ számos dolgáról teljesen mást gondolunk. De mindig volt bennünk kölcsönös nyitottság és előítélet-mentesség ahhoz, hogy a budapestiek érdekében a konkrét ügyekben együtt keressünk megoldásokat. Nagyra becsülöm azt is, hogy Ön, a budapestiek és egy nemzeti ügy, a 2023-as atlétikai világbajnokság sikere érdekében a kormánnyal való együttműködést választotta akkor is, amikor ezért Önt a baloldalon sokan kollaboránsnak bélyegezték.
Éppen ezért értetlenül állok azelőtt, hogy Ön egy kormánykritikus televízió, az ATV stúdiójában, ahol egyébként gyakori vendég, nem volt hajlandó válaszolni a három Önt kérdező riporter közül a Pesti Srácok újságírójának kérdésére. Sőt, a kérdező lapját hazugnak minősítette, megkérdőjelezte a riporter újságíró voltát és kérdőre vonta a televíziót, hogy az hogy engedhet be »olyan embereket, akiknek az újságíráshoz, a szakmához nulla közük van«. Vagyis Ön választott politikusként erőteljes jelzőkkel minősített több szerkesztőséget is, korlátozta egy újságíró szólásszabadságát és megkérdőjelezte az adott televízió szerkesztői szabadságát. Megsértve ezzel a tv és online lap nézőit és olvasóit is.
Polgármester asszony, tisztelettel arra kérem, hogy fontolja meg a vélemény- és szólásszabadságot, a sajtó szabadságát korlátozó álláspontjának felülvizsgálatát, a sérelmet szenvedett nézők, olvasók, szerkesztőségek, újságírók megkövetését! Egészen biztos, hogy az ATV és a Pesti Srácok közönsége soraiban mindenféle embert találunk. Idősebbet, fiatalt, jobb- és baloldalit, budapestit és vidékit, családosat és egyedül élőt, nőt, férfit, hívőt és ateistát egyaránt. Olyan ferencvárosit, aki Önre szavazna, és olyat is, aki nem. Mert mi, magyarok sokfélék vagyunk.
Szabadságunk lényegéhez tartozik, hogy e különbségeknek szabad lenniük. Hogy sokféle vélemény létezik, és demokráciában élve tolerálnunk kell az irányunkban kritikus, velünk vitázó véleményeket és azok megfogalmazóit is. Én magam azért is szoktam interjút adni a kormánnyal rendkívül kritikus, sokszor elfogult szerkesztőségeknek is, mert úgy gondolom, hogy e szerkesztőségek nézőit, hallgatóit, olvasóit, vagyis a magyar választókat tiszteljük meg azzal, ha válaszolunk a kérdésekre. Akkor is, ha az adott médium által közvetített értékrenddel, politikai nézetekkel a legkevésbé sem értünk egyet. A médiának, legyen az bármilyen beállítottságú is, alapvető feladata a tájékoztatás, a kérdezés, a különböző nézőpontok bemutatása. Ebben mi, politikusok úgy segíthetünk, hogy válaszolunk a feltett kérdésekre. Önnek természetesen joga van egyes médiumok iránt szimpátiát, mások iránt ellenérzést táplálni. Ugyanakkor meggyőződésem, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága nem baloldali privilégium. A szólás szabadsága a baloldalt és a jobboldalt egyaránt megilleti, a magyar embereknek pedig joguk van sokféle véleményt, álláspontot megismerni.