Ugye, kedves tanár, egy másodpercig sem dőlsz be annak, hogy jövőre fizetésemelést kapsz?

„Ugye, kedves tanár, egy másodpercig sem dőlsz be annak, hogy jövőre fizetésemelést kapsz, ha megülsz a fenekeden? Ugye nem?

Ha igen, vagy a környezetedben valaki igen, emlékeztetni szeretnélek, hogy mi történt velünk, szolgáltató KKV-kel a kovid alatt.

Orbán Viktor megígérte, hogy amíg rendelettel zárva tart, kifizeti a ki nem rúgott alkalmazottaink bérének az 50%-át (hagyjuk is, hogy még ez is mennyire példátlanul alacsony állami segítség lett volna Európában).

Majd nemes egyszerűséggel nem fizette. A megtartott alkalmazottaink után a NAV minden hónapban pontosan követelte a járulékot, ha nem tudtuk utalni (mert miből tudtuk volna), tett egy inkasszót a számlára, oszt jónapot. Fél év után, amikor utcai tüntetéseket lengettünk be, fizetett először. Sőt, mivel tényleg megijedt, egy kedvezményes hitelt is megígért.

Aztán jött a következő hullám, következő pánik, és a kérdés lekerült a napirendről. A vendéglátósok sem lettek volna hajlandók emberéletek árán tüntetni. Az ígéret pedig eddig tartott: a kedvezményes hitelt olyan feltételekkel helyezték ki, hogy végül senki, akit ismerek (és ismerem a magyar vendéglátás fontosabb alakjait), nem tudta felvenni. Az EU a pénzt egyébként nem hitelezésre adta, hanem támogatásra, de ellopták az utolsó fillérig, és végül sem támogatás, sem hitel nem lett.

Orbán így működik: ha szorult helyzetben megússza az azonnali fizetést, később sem fog. Ha most nem lehet bevasalni rajta az utolsó fillérig, amikor aktuális, később sem lehet majd. Ne azt figyeljék, amit mondok, hanem amit teszek, ugye.”

Nyitókép: MTI / Koszticsák Szilárd