Ennyi év után már úgy látom, hogy igen. 2018-ban Orbán Viktor be is jelentette, hogy a politikai hatalom megszerzése megtörtént, a gazdasági erő koncentrálása megtörtént, most már a kulturális hatalom megszerzése a cél. Új kulturális korszakot kell teremteni, amit már nem lehet visszafordítani. De mostanra eljutott odáig, hogy már a saját embereiben sem bízik. A Miniszterelnökség igazgatója konkrétan megmondja, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kit vehet fel és kit nem. Ezzel az NKE megszűnt egyetem lenni. Az Mathias Corvinus Collegium elnevezésű NER-intézmény minden pénzt megkapott, a Libri részleges felvásárlása révén jelen van a könyvkiadásban, busás ösztöndíjakat osztogat kétes hírű, nyugati putyinista professzoroknak. A Stipendium Hungaricum a külföldön továbbtanuló diákokat annak alapján támogatja, hogy az illetőktől hosszabb távon is elvárható-e az illiberális nézetekkel való azonosulás. Ebben a rendszerben erős átfedésben van a propaganda és a kultúrpolitika, de propagandával nem lehet új kulturális korszakot nyitni.
’18 óta eltelt négy év, és ugyan készülnek kurzusművek, Nádas Péter mégis továbbra is azt írja, és azt is mondja, amit akar.
Volt idő, amikor Tormay Cécile-t, Wass Albertet s Nyírő Józsefet erőltették Nádas helyett, de azóta rájöttek, hogy hiába, nincs politikai haszna, ha amúgy sem olvasnak az emberek. Orbán az intézményeket hadállásoknak tekinti, tehát arra törekszik, hogy elfoglalja azokat. Régi és új pártkatonák állnak a fontosabb múzeumok élén.”
Nyitókép: MTI / Nándorfi Máté