Magyarság és „hathárom”
Ma van a legendás angol-magyar évfordulója, egyben a magyar labdarúgás napja is.
A magyar válogatott mostani menetelése nagyobb bravúr, mint az Aranycsapat egykori 6:3-a. Legenda született.
Sok tízezer magyarhoz hasonlóan én se csinálok mást este óta, mint kissé katatón állapotban keresem az újabb és újabb híreket az esti futballcsoda fejleményeiről, meg vissza-visszanézem a hihetetlen pillanatokat.
Ez az éjjel se érhet véget soha, úgy tűnik.
Egy kitérő az elején: azok a nyomorult, sudribunkó angol futballprolik, akik tömegével fütyülték ki, illetve kántálták le rasszistázó rigmusokkal a magyarok himnuszát, megérdemelnék, hogy életük hátralévő hétvégéiken ezt az angol-magyart, a mieink káprázatos góljait és az övéik fogalmatlan szétesését nézzék újra meg újra, kikapcsolhatatlanul. Szoboszlai himnusz elején meglepődött arcától Szalai Ádám jogos meccs utáni kiszólásáig láttuk, mi történt –
Így tettünk volna akkor is, ha egy papírformának megfelelő kisebb vagy nagyobb vereségbe futott volna bele a magyar csapat angol földön, egy győzelmi kényszerben lévő, nála papíron több mint tízszer annyit érő, világbajnokságra készülő angol válogatottal szemben.
De hát nem ez történt, emberek!
Épp az ellenkezője: a magyarok mértek történelmi vereséget az angolokra.
A négy magyar gól, videón
Rekordok és rekordok:
Utoljára majdnem száz éve nyert a szomszéd Skócia ellenük 5:1-re, de akkor legalább volt egy angol becsületgól. És ennél több gólt csak a magyar Aranycsapat tudott nekik lőni hazai földön, a legendás 6:3 során. Akkor viszont „csak” három gól volt a különbség. Most meg négy.
Aranycsapat és hat-három... Vajon tabut török meg azzal, vagy felségsértést, eretnekséget követek el azzal, ha azt mondom, hogy a mostani magyar győzelem nagyobb bravúr volt, mint Puskásék akkori tarolása?
Nézzük csak: az Aranycsapat saját isteni tehetségük és sikerszériájuk nyomán azokban az években a világ legjobb válogatottjának számított – nem egy „szimpatikus kiscsapat” voltak, hanem egy világverő gépezet, a kor legfényesebb csillagai. Akiknek ugye azt a bizonyos vébét is meg kellett volna nyerniük, erre számított mindenki, még az első meccsen nyolc góllal vert nyugatnémetek is talán – csak aztán a döntő máshogy alakult... És a 6:3: csodálatos, itthon és Angliában is az emlékezetben máig megőrzött győzelem volt az, ahogy a magyarországi „visszavágó” 7:1-e is –
amikor is a régi idők fociját játszva a kor legjobb csapata könnyedén lelabdázta ezt az ellenfelét (is).
Ma viszont messze nem a világ legjobb, legeredményesebb és legértékesebb válogatottja a magyar. A kétezerhúszas évek futballja a maximalizált tudáson, a tökéletesre fejlesztett erőnléten, big data elemzéseken alapul, a foci a világ egyik legizgalmasabb, óriási összegeket forgató iparága lett, csúcsra járatott klubcsapatok csúcsra járatott focistái uralják a világot, és belőlük állnak össze hol jobb, hol rosszabb válogatottak. Magyarország ebben a versenyben legkésőbb a nyolcvanas évek végén lemaradt, és az elmúlt jó tíz év vetései kellettek ahhoz, hogy mostantól aratni tudjunk.
Innen nézve a mostani magyar válogatott négygólos győzelme a világ legerősebb bajnokságából és a világ legerősebb, legjobban menedzselt klubjaiból érkező angol legények fölött sokkal nagyobb fegyvertény, mint az egykori, barátságos 6:3 a Puskás-féle zsenialakulattal.
Főleg úgy, hogy nem is csak egy egyszeri, „véletlen” csodáról van szó: tíz nappal korábban is megvertük Angliát, és közben meccseltünk egy keményet Olaszországgal, aztán lazán döntetlent játszottunk egy Németországgal. És ott a tavalyi Eb, ott a 2016-os Eb, melynek játékosaiból még többen most is ott vannak a pályán – ez most a mi válogatottunk.
Bármennyire is csodálatos volt az az 1953-as győzelem, azóta már nem egy emberöltőnyi, hanem egy egész emberéletnyi idő telt el. Soha nem fogjuk elfeledni Puskásék eredményeit – de itt és most, immár a 2020-as években ideje új mércét állítani a mai magyar futballsikerek és a fiatal nemzedékek számára, ideje új rekordgyőzelmeket aratni, ideje a mához igazítani az óráinkat.
Ideje van az új legendák születésének.
Ideje egy új korszak kezdetének.
Itt és most.
#ria
fotó: MTI