Egyre nagyobb az aggodalom Európában: semmi sem úgy alakul Magyarországon, mint ahogyan tervezték

Egyértelmű, miben reménykedik Brüsszel – mutatott rá az elemző.

Ez a háború egy súlyos, nagyon súlyos stratégiai tévedés orosz részről.

„Putyin beszéde: nos, rövid volt. Nincs mozgósítás, fókusz a Donbaszon – vagy hat alkalommal említette a régiót.
A különleges műveletet gyakorlatilag »megelőző« háborúként mutatta be. Ez az orosz közvélemény felé érthető magyarázat – egyébként teljesen alaptalan. Egy nukleáris szuperhatalmat nem lehet megtámadni, nem volt veszélyben sem Donbasz, sem a Krím. De ha véletlenül így is lett volna – akkor Oroszország elképesztő stratégiai hibát követett el, hogy nem várta meg a támadást, a világ és a saját közvélemény felé is egészen más lenne a narratíva.

Szóba került az odesszai vérengzés (46 orosz/oroszpárti halott) és Donbasz ágyúzása mint magyarázat. Mást nem mondott – mert nem nagyon tud. Aki még mindig a sok ezer (4000, 14000 célzottan legyilkolt oroszt keresi, Putyin beszédében sem fogja megtalálni – azért, mert nem igaz. 2015 után a harcokban/tüzérségi csapásokban főként katonák haltak meg mind a két oldalon.
Ami Ukrajna felfegyverzését illeti – nos, az nagy mértékben az orosz csapatösszevonás után indult, Ukrajna kapott ugyan fegyvereket korábban is, de az a több tízezres nagyságrend eszközökben, amit ma látunk, az orosz invázió eredménye. Ukrajna február 24 előtt nem az erősödés felé, hanem egy mély gazdasági válság felé haladt.
A beszéd alapján is csak azt tudom mondani: Oroszország inkább nyugati és ukrán gyengeséget feltételezve, a kazah és belorusz sikerek által felbátorítva indította el a háborút (Belarusz nélkül Kijevet meg sem tudták volna így támadni, Minszk pedig Lukasenka meggyengülése előtt nem engedte volna át területét a támadáshoz).
Ez a háború egy súlyos, nagyon súlyos stratégiai tévedés orosz részről. Nyilván sok minden volt, ami akár joggal is zavarta Moszkvát 1991 után, de ezzel leginkább Oroszország ellenségeinek tettek egy hatalmas szívességet. Semmi nem gyengíti úgy az orosz erőt, mint ez.
A háború nem az orosz hírszerzés, nem a hadsereg hibája, hanem az orosz politikai vezetésé. Kis erővel, sok fronton, szétaprózva támadtak, ilyet hadsereg aligha javasol, politikai elbizakodottságra utal. A háború első napja óta egy létszámfölényben lévő ellenséggel harcolnak, csak a technikai fölény van orosz oldalon, az meg nem akkora, mint gondoltuk, külünösen az amerikai hírszerzési segítség fényében.
A fentieket nem oroszellenes éllel, hanem teljesen hidegen elemezve mondom. Ugyanezt mondtam Irakról vagy Líbiáról annak idején – sehol nem kíméltem a nyugati hübrisz elképesztő melléfogásait. Aki háborút indít, sohasem tudhatja a végeredményt, mert a háború mindig maga a káosz, az éj, a köd, nem tervezhető.
Ez a háború az orosz hübrisz elrettentő példája. Továbbra is úgy látom, hogy a Donbaszban nyerhetnek, de Ukrajna nagy részéből egy »vad mezőt« csinálnak, nem tudnak kialakítani egy stabil környezetet nagyon sokáig.”
Fotó: KIRILL KUDRYAVTSEV / AFP
