Igazából tudtam, hogy váltanom kellene országot
Ehelyett ott rohadtam szinte minden magyar tévécsatornánál.
Az ellenzéken belül lesz egy rakás csalódott állítólag már nem náci, aki már bánja, hogy állítólag már nem az.
„Először is szeretnék bocsánatot kérni mindenkitől, aki a szombat esti Civilben elmondottak alapján elhitte nekem, hogy van remény. Én is szerettem volna elhinni, mindenféle jobb meggyőződésem ellenére, jó emberek, akik nagyon-nagyon sokat tettek ezért a választásért (is), így vagy úgy, meggyőztek arról, hogy talán. Elsősorban miattuk is szerettem volna, de nem jött össze.
Gyors összefoglalás, csak röviden, mert ma sűrű munkanap van:
MZP kidolgozta a lelkét is, abban nem volt hiba, minden tisztelet jár neki érte. Különösen annak fényében, hogy a végén egyik ellenzéki politikus sem volt arra képes, hogy kiálljon mellé, mögé, adott esetben akár elé, hogy helló, hát mi is itt voltunk ám. Különösen szánalmas ez Jakab Péter esetében, akinek a pártja történelmi mértékű szavazó-vesztéssel „járult hozzá” az eredményhez, tökéletesen visszaigazolva mindent, amit évek óta a Jobbikkal való összefogásról magyarázok. A zsidózó/cigányozó szavazóiból épp elég sokan átmentek a Fidesz/Mitanyánk kombóhoz, a maradék meg konkrétan lófüttyöt nem ért az eredeti ígéret teljesítéséhez, azaz hogy „majd ők hozzák a vidéket”, amivel áltatta magát az ellenzék.
Megdöbbentő, de az ellenzéknek sikerült újrajátszania saját magán belül ugyanazt, amivel Orbán elbukta a 2002-es választást, nevezetesen azt, hogy rossz időzítéssel elpacsálták a szélsőjobb valamilyen integrációját - ami a nagy különbség, hogy a 2002-es Fidesz ezt még meg tudta volna csinálni a MIÉP-pel (és miután nem sikerült, na annak eredménye lett a Jobbik), a mai ellenzéknek ezt megpróbálni sem lett volna szabad. Minden dimenzióban odalett a becsület ezzel. Ha sikerült volna, akkor el lehetne ezt sikálni valahogy, de így már nem érdemes megpróbálni sem.
Az eredmény? Nettó kétharmad a Fidesznek, bemasírozott egy nettó náci párt az Országgyűlésbe, az ún. ellenzéken belül lesz egy rakás csalódott állítólag már nem náci, aki már bánja, hogy állítólag már nem az (hogy mikor lesznek megint azok, na az egy nyitott kérdés), a maradék pedig majd nyilván újra „becsekkol”, és megy minden tovább, ahogy eddig. Jó kör volt.”
Nyitókép: Facebook