„Tóta W. Árpád elhiszi, hogy az igazságosságra rátaláló »kultúrnép«, az ukrán elkergette illiberális oligarcha zsarnokait és teremtett liberális demokráciát. Még a budikba is került légfrissítő, a szabad világ levegője lengte be Ukrajnát a Majdan után.
A hatalom érdekében az általa most hősként ajnározott Zelenszkij simán lekapcsolta azt a három tv-adót, amelyik kritikus volt vele szemben, és bebörtönözte az ellenzéki párt vezetőjét (amely párt második lett a választáson).
Ezek azok a vádak, amiket Putyin »illiberális« rendszerével szemben szoktak felhozni. Tóta W. Árpád párás szemeit elhomályosítják a krétakörös színdarab csodálatosan megkoreografált jelenetei, és elhiszi, amit lát. Nem veszi észre, hogy színdarab.
Tóta W. Árpád elhiszi, hogy ez a Jó és a Rossz harca, egy buta hollywoodi akciófilm. Tóta W. nem gondolja, hogy itt nyers hatalmi érdekek egymásnak feszüléséről van szó, az Egyesült Államokéról és Oroszországéról, ahol mindkét fél mond nagy szónoklatokat, de valójában propelleresen leszarja, hogy az általa proxyként használt rezsim oligarchikus és zsarnoki, vagy liberáldemokratikus.
Tóta W. Árpád Ukrajnában egy sitten ülő firkász lenne, akit naponta párszor megdolgoz egy azov zászlóaljas tetőtől talpig liberális demokrata, hogy érezze a törődést.
Tóta W. sajnos gecibuta. Ne legyél olyan, mint Tóta W.”