Brüsszel újabb csapást mért a gazdákra, már kongatják a vészharangot
Moszkva újabb területen profitál abból, hogy Európa versenyképességét rontják a magas energiaárak.

Csak úgy tud kivételezni Kijevvel az Európai Unió, ha saját érdekeivel fordul szembe.

Egyeztetést folytat Brüsszel és Kijev Ukrajna azon kéréséről, hogy mentesüljön a januártól bevezetett Szén-dioxid Határmentesítési Mechanizmus (CBAM) alól – írja a Világgazdaság.
A CBAM lényege, hogy bizonyos energia intenzív és környezetszennyező ágazatokban, amelyekben az EU-s szabályok jóval szigorúbbak, mint a hamradik országokban, az importőröknek adót kelljen fizetniük. A behozott termékek után fizetendő importadóval az uniós vállalkozások magasabb termelési költségét ellentételezi az EU, vagyis fontos piacvédelmi és versenyképességi intézkedésnek tekinthető, hasonló lépéseket várnak több más stratégiai ágazatban is, például az agráriumban.

Abban az esetben, ha Brüsszel az ukrán gazdaság beindítása érdekében mentesítené Kijevet és az ukrán cégeket a CBAM-szabályozás alól, azzal gyakorlatilag tönkretenné az európai acélgyártást.
Ennek oka, hogy az ukrán acélipar továbbra is a harcok sújtotta ország egyik kulcságazata, hatalmas kibocsátással és infrastruktúrával. Ha az európai piac a magas importköltségek miatt kiesne, akkor a teljes ukrán gazdaság megérezné a következményeket. Ha az EU kivételez Ukrajnával, akkor viszont kiszolgáltatja magát Kijevnek, újabb függőséget kialakítva egy harmadik ország felé.
Az acéligény ráadásul a következő években fokozódik az európai hadiipar beindítása miatt.
Az európai acélipar ugyanis nem tud versenyezni az ukránnal, ha a magas előállítási költségek ellensúlyozására semmilyen piacvédelmi intézkedés sem marad életben.
A Világgazdaság idézi Mohammed Chahim hollad EP-képviselőt, akinek a feladata a CBAM-rendelet felülvizsgálata, finomhangolása. A politikus szerint
valóban segítenünk kellene őket a gazdaságuk talpra állításában.
Ahogy arról a Mandiner is beszámolt, CBAM kiterjed a műtrágya behozatalára is, amely érzékeny termékké vált az iráni háború kitörésével. Az importvámok kiterjesztése már jelentős áremelkedést okozott a műtrágya-piacon az év első hónapjaiban, márciustól pedig a globális műtrágyaválság okozott árrobbanást. A termelők attól tartanak, hogy az egekbe emelkedő műtrágyaárak miatt idén visszaesik a hozama a szántóföldi növényeknek, de a növénytermesztés más területein is kockázatot okoz a globális energiaválság.
Ezt is ajánljuk a témában
Moszkva újabb területen profitál abból, hogy Európa versenyképességét rontják a magas energiaárak.

Míg a termelők a műtrágyát mentesítenék a CBAM alól, addig az európai gyártók üdvözölték a piackiegyenlítő adó bevezetését. A gond csak az, hogy az európai műtrágyagyártás közel sem képes fedezni a terméshozamok szempontjából nélkülözhetetlen kémiai anyagokat. Emiatt erősödnek a műtrágyahiánytól való félelmek, miközben a mezőgazdasági termelők egyébként is alacsony világpiaci árak mellett értékesítenek, miközben Európa egyre nagyobb versenyhátránnyal küzd.
Nyitókép: Osmancan Gurdogan / ANADOLU / Anadolu / AFP