Nem most van az ideje az ellenzék kritizálásának? Hát akkor mikor?

„Ami engem illet, a NER-t a létrejötte, vagyis 2010 óra kritizálom, meglehetősen torkig vagyok a rendszerrel, és csöppet sem bánnám, ha 2022-től egy demokratikusabb, igazságosabb kormányzat kritikusa lehetnék. Pont azért nem fogom az ellenzék bénaságait, ostobaságait szó nélkül hagyni, mert rendkívül fontosnak tartom a kampányszólamok mögötti valóságot megvizsgálni, és kimutatni, miféle alternatíva létezik a Fideszhez képest.

Hadd lépek eggyel tovább: nem csak a médiáról van szó. A szerkesztőségekben nem speciális lények dolgoznak, hanem hétköznapi, a világra kíváncsi, gondolkodó emberek.

Nem az a fő kérdés, hogy milyen újságírók, hanem az, hogy milyen emberek vagyunk.

Szabad újságíró csak az lehet, aki emberként is szabad. Aki hajlandó végiggondolni a lehetőségeket, ahelyett, hogy elmerülne a kampány kollektív delíriumában, a vezérkereső hangulatban, amikor tömegek hiszik el és harsogják kedvenceik színes-szagos ígéreteit. Az állampolgári méltósággal ez öszeegyeztethetetlen. A szabad ember az, aki a politikum egészével szemben szabadon és kritikusan gondolkozik.

És szabadon is beszél, s nem engedi, hogy bekössék a száját. Nemhogy pár hónapra, de egyetlen pillanatra sem.”