A kudarc biztos tudatában az amerikai politika békés civileket buzdított harcra, és a pusztulásba kergette őket.
„Borhi László Hadüzenettől rendszerváltásig című akadémiai doktori értekezésében túllép azon a közkeletű vélekedésen, hogy a nyugati nagyhatalmak régiónkat kényszerűségből, a Szovjetunió katonai erőfeszítéseinek jutalmaként áldozták fel. A helyzet ennél is rosszabb: »Roosevelt a stabilitás és a béke fenntartását a kisebb államok fölött érvényesülő nagyhatalmi hegemónia árán valósította volna meg. Elképzelésébe jól illeszkedett Churchill és Sztálin megállapodása a Balkán és Közép-Európa egy részének nagyhatalmi felosztásáról.« (...)
Roosevelt úgy vélte, hogy »a kontinens keleti felében érvényesülő szovjet uralom kedvezőbb feltételeket biztosít az európai béke számára, mint az alávetett kis nemzetek különállása. Moszkva katonai ereje stabilizálhatta az ellentétek által feszített, instabil térséget, és kellő hatalmi egyensúlyt biztosít a másik kontinentális nagyhatalommal, Németországgal szemben« Az Egyesült Királyság sem vélekedett másként: »Az Attlee-kormány több tagja úgy gondolta, hogy a kommunizmus megfelel a legtöbb kelet-európai országnak, ahol a demokráciának nincsenek mély gyökerei.«
Békés szerint »a nyugati nagyhatalmak passzív magatartása egyértelmű bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy az 1945 után kialakult európai status quót a Nyugat minden propaganda ellenére tudomásul veszi, azt valójában nem kívánja megkérdőjelezni. Ez mindenekelőtt természetesen a szovjet vezetők számára jelentett komoly megnyugvást, hiszen az addig is működő hallgatólagos megegyezés helyett most konkrét biztosítékot kaptak rá, hogy a jövőben a saját birodalmuk határain belüli konfliktusok rendezése során még a legdrasztikusabb eszközök alkalmazása esetén sem kell tekintettel lenniük a Nyugat álláspontjára.« (...)
Borhi szerint az Egyesült Államok egyfelől »tárgyalásokat kezdeményezett a Szovjetunióval abból a célból, hogy megnyugtassa az oroszokat, nem használják ki a forradalmat szovjetellenes célokra. Másrészt viszont az amerikaiak agresszív propagandakampányt folytattak, amellyel azt akarták elérni, hogy remény töltse el a felkelőket, és arra buzdították őket, hogy teljes erővel küzdjenek«. A kudarc biztos tudatában az amerikai politika békés civileket buzdított harcra, és a pusztulásba kergette őket.
A kudarc biztos tudatában az amerikai politika békés civileket buzdított harcra, és a pusztulásba kergette őket. Kellő politikai földrajzi és világtörténelmi távlatból nézve ez a magyar népfelkelés igazi története, amiben a magyarok Nagy Imréstül, Kádár Jánosostul gyalogok voltak a Zbigniew Brzezinski által érzékletesen nagy sakktáblának nevezett amerikai politikában.”
”
Amikor a Partium fővárosa választhatott: megtört vörös brigantiként, vagy méltóságát megőrizve megy román rabságba. Dr. vitéz Jánossy Gyula és a nemzeti érzelmű polgárság, ha csak rövid időre is, de visszaadta a Körös menti település becsületét, és megmentette a várost a megszállók bosszújától.
Egyre több apró jele van annak, hogy visszavesznek nyugaton az előző évek LMBTQ-párti genderőrületéből. Az EU azonban fullba tolja a gendert, és leendő Tisza-kormánytól is ezt várják.
Számíthattok rám; még nagyobb elszántsággal folytatom a munkámat, amelynek során a jövőben több elemzést és kevesebb influenszerkedést láthattok majd tőlem.
Kemény küzdelmet jósolnak az elemzések novemberre, a történelmi példák sem az elnök pártjának kedveznek, a jobboldal ingujjában azonban mégis lapulhat egy-két ász, amitől nem lefutott a mérkőzés.
A NATO minket elsősorban nem az oroszoktól védett meg, hanem a német, francia, angol álmodozásoktól.
Az egykori ukrajnai különmegbízott szerint Moszkva már nem képes pótolni saját veszteségeit, Kijev viszont hasznos tapasztalatra tett szert a háborúban.
Csokorba szedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A magyar válogatott 4–1-re kikapott a világ élvonalához tartozó finn csapattól a svájci jégkorong-világbajnokság zürichi csoportjában.
