Titkos dokumentumok bizonyítják: Európa a harmadik világháborúra készül
A mintegy ezer oldalas iratban többek között azt is részletezik, hogy a katonáknak milyen épületeket és infrastruktúrát kellene megvédeniük éles helyzetben.
A német szélsőbalos Linke az ötszázalékos küszöb alatt végzett, mégis számos képviselővel bejuthat a Bundestagba: a válasz az alapmandátum-kitétel fogalma.
A német szövetségi választási törvény (Bundeswahlgesetz) 6. § 3. bek. kimondja az úgynevezett „Grundmandatsklausel”, azaz magyarul az „alapmandátum-kitétel” szabályát.
Ez azt jelenti, hogy egy olyan párt, amely listán nem éri el az 5%-os bejutási küszöböt, az esetleges egyéni választókerületi győzelmei révén még bejuthat a német szövetségi parlamentbe, a Bundestagba – és ha legalább három egyéni választókörzetben nyerni tud,
a listás szavazati arányban. Azaz úgy jut parlamenti képviselethez egy ilyen párt, hogy elvileg nem tudta meglépni a főszabály szerinti bejutási küszöböt (5%).
A vasárnapi választás alkalmából a Balpárt bár csak a voksok 4,9%-át szerezte meg, a két berlini és egy lipcsei egyéni győzelem szavatolta számára a bejutást, így a jelen állás szerint 39 képviselőjük lesz (3 egyéni, 36 listás).
Volt ilyenre már történelmi példa: 1994-ben a Balpárt elődje, a posztkommunista PDS négy keletberlini egyéni mandátumszerzésével bejutott a Bundestagba, holott elvileg a 4,4%-os listás eredményével elbukott volna. De az ötvenes években is volt már ilyen helyzet az NSZK-ban. A szabály az erős helyi bástyákkal rendelkező politikai formációknak hívatott kedvezni.
Még egy hasonló, kevéssé ismert norma is létezik a választási törvényben. Az ottani, már említett 6. § 3. bek. azt is kimondja, hogy
Azaz nekik csak egy faktikus küszöbbel kell megküzdeniük: a mandátumkiosztási eljárás (Németországban a szövetségi parlament tekintetében pár éve a Sainte-Laguë/Webster metódus honosult meg) során elegendő szavazattal kell rendelkezniük.
Ez egy 735 fős létszámra felduzzasztott Bundestag esetében vasárnap sikerült a dán kisebbség pártjának, az SSW-nek (Südschleswigscher Wählerverband, magyarul dél-schleswigi választói szövetség). Nagy szenzáció lett belőle, de nem volt teljesen váratlan. A Magyar-Német Intézet júniusi elemzése erre már felhívta a figyelmet.
Hasonló alapmandátum- és nemzetiségi lista szabályozás van érvényben számos tartományi választási törvényben is. Az SSW ebből Schleswig-Holsteinban sokáig tudott profitálni, s voltak már királycsináló szerepben is.