„Magam is értetlenül tapasztalok számos olyan folyamatot, amelyekkel szembe kell néznie Magyarországnak. Mindezekre csak egy magyarázatot találok: amikor megrendül egy civilizáció, akkor a jobbító folyamatok helyett a bomlasztóak kerülnek többségbe. Valami hasonló történik napjainkban is. Korunk a 4. századbeli, haldokló Róma sorsát idézi.
Ahogy a római polgár kategóriáját is lassan felfalta a belülről megromlott civilizáció, úgy lehet, hogy ránk is ez a sors vár. Láthatjuk, hogy a különböző külső erők hatására a liberális szabadságőrjöngés, a normadöntögetés a romlás útjára vezette a nyugati társadalmakat. A keresztény-konzervatív értékek egyre kevésbé vannak jelen. A korábbi hagyományok megkérdőjeleződnek, a társadalmi viszonyok szétesésével fenyegetnek.
Nem egy másik külső hatalom fogja az európai civilizációt sem megszüntetni, hanem az önmagától, a belső dezorganizációtól fog felbomlani. Sajnos az egész fehér-civilizáció is ebbe a stádiumba fog belekerülni.
– Mi lehet a háttérben álló ok?
Az új és erőltetett felfogások. Az, hogy a szabados rendek a korábbi értékeket kezdik ki és kérdőjelezik meg. Azok a normák, mint például a nemzet, a család, a haza, a keresztény alapelvek – amelyek e pillanatban még kellő erővel bírnak Magyarországon –, máshol már valós ellenszenvet és dühöt váltanak ki. Ott már ezek az értékek feloldódtak. Nekünk nem mindenben kell követnünk a feje tetejére állt világot. A jelenünk kihívásaira vannak más megoldások is.