Bízom a kínai vakcinában

„Az elmúlt hét szerdán csörög a telefon. Bemutatkozik a háziorvos asszisztense.

-Be van-e már oltva?

-Még nem, de már nagyon várom. Jó híre van?

- Hétfőn tudnánk kínaival oltani. Elfogadja?

- El bizony.

Hosszú csend a telefonban...

- Bevállalós vagyok? Oldom fel a csendet...

- Hát nem csak...

- Gondolom sokan nem kérik...nem firtatom tovább a dolgot, egyeztetjük az időpontot.

Ebben a nehéz, bizonytalan helyzetben néhány gondolatot elmondanék miért bízom a Sinopharm vakcinájában. Életem nagy élményeinek jelentős része Kínához kötődik. Jó barátom – Isten áldja érte, sajnos most már nyugosztalja – sokat tartózkodott ott és engem is többször magával vitt, vendégül látott. Összesen talán jó tucatszor jártam Pekingben, Senzhenben, Hong Kongban Chengduban és Kelet-Tibet rejtelmes részein.

Találkoztam megvalósított Khempokkal, lehetőségem adatott gyakorolni velük, aludtam a szentélyükben, járhattam a védelmezők termében, mesébe illő, vadregényes helyekre jutottam el, láthattam égbe temetést, ahol a keselyűk fogyasztották el az elhunyt testi maradványait, megtapasztalhattam egy középkori kultúrát. Meditálhattam a 5200 m-en a világ felett, aludtam az ég alatt és kolostorokban. Sosem feledem Asong Khempo jelenlétét, Adjam láma tekintetét, Khempo Phenchen száraz kalácsát. Persze tudom ez Kínán belül Tibet, és Kína nem bánt kesztyűs kézzel velük, igen, finoman szólva sem nem lehet büszke rá.

Emellett jártam a Wu Tai Shan-on, Kína csodálatos szent hegyén, ettem az úton a helyi bányászok ételét, benézhettem csan terembe, reggelizhettem a szerzetesek szerény ételét, bepillanthattam a szertartásaikba. A legizgalmasabb szellemi inspirációkra ott találtam, több, mint 12 éve gyakorlom a csant és a dzogcsent. Rengeteg csodálatos élmény és a lényeg, ami a témához kapcsolódik: Pekingben, Chengduban és Hong Kongban is mindig program volt orvoshoz elmenni, aki pulzusdiagnózis után a helyi gyógynövényekből orvosságot állított össze nekem. Olyan furcsa növényeket még nem láttam, aztán hoztam haza a bőröndömben és főztem utána ki őket, néha már ott bezacskózva kaptam a főzeteket.

Annyira semmihez sem hasonlítható, nem jó ízű löttyöket sehol sem ittam. De mindig megoldották a problémáim. Amikor nagy bajban voltam egy Hong Kong-i orvos segített rajtam és a löttyeitől teljesen meggyógyultam. Mindig nagyra tartottam a kínai orvoslást, sok szempontból a nyugati elé is helyezem. A szabadságomban ott sosem korlátoztak, mindig a legnagyobb biztonságban voltam és az ott tapasztalt rend és szervezettség imponáló.. Hatalmas kultúra, óriási tudás. Nem vagyok szakember, nem tudok sokat a vakcinákról, de bízom a kínai orvosok, kutatók tudásában, bízom a kínai vakcinában.”