Kommunikálni a semmit: így tolja a bullshitet a Karácsony-tanácsadó

Ha ma csak egy cikket olvas el az interneten, akkor a Telex Korányi Dáviddal készült interjúját ajánlom!

Korányi, aki a Karácsony-féle budapesti városházán a városdiplomáciai csoport és a városdiplomáciai akadémia másodvezetője, emellett a modell Mihalik Enikő férje, mindenféle volt baloldali kormányok államtitkára és tanácsadója, a leendő „ellenzéki kormány” (??) egyik kulcsfigurája, szürke eminenciása ugyanis úgy nyilatkozik, hogy

a legjobb best practices, a tudásztranszferek holisztikus szemlélete, a globális networkökben való gondolkodás haladó solutionje. És work–life-balance tanácsokat is kapunk, ráadásként. 

Korányi érti, tudja, hogy kell egyenlő félként kommunikálni, nem pedig lenézően, nagyképűen, mint Tarlós. Meg egyáltalán, ott dolgozik a városházán, épp a New Yorkba költözéssel van elfoglalva (saját pénzen!), és bokros teendői közt mégis fogadta a Telex munkatársát, Bíró Mariannát, ez annyira emberi!

Az interjút végigolvasva egyértelmű lesz: az ellenzéknek, a kormánnyal szemben, van programja. Korányi felsorolni is alig tudja mindazt a konkrétumot, ami benne van az ellenzék programjában. És terelés helyett, mellébeszélés helyett a telexes hölgy összes kemény kérdésére türelmesen, egyenesen válaszol.  Nyoma sincs a kormányzati szereplők részéről megszokott arroganciának!

… Ja, nem.

Szóval itt van ez a Korányi-interjú. Ha elolvastad, tudod, hogy oda van tíz perc az életedből. Nem csak a földiből, hanem az örök életedből is. 

Bíró Marianna kérdései lényegében annyit szolgálnak, hogy a szöveg ritmikusan tagolt legyen. Kellemetlen kérdésnek nyoma sincs, ha kivennénk a kérdéseket, a szöveg nem veszítene semmit, és

Az interjú első fele Mihalik Enikőről szól, arról, hogy ő vajon jó-e Budapestnek, illetve a Telex magánéleti kérdéseket tesz fel Korányinak. A small talk után jöhet a komoly kontent, már csak azért is, mert Budapest előtt felfoghatatlan lehetőségeket nyit meg, hogy Korányi New Yorkba költözik, ami az ENSZ székhelye is egyben, meg hát, ha nem tudták volna, testvérváros. Korányi a világ központjában hangsúlyosan saját pénzén fogja emelni Budapest fényét és öregbíteni hírnevét, puszta jelenlétével, meg hát hobbiból. 

Korányi jobb lesz, mint a New York-i konzulátus és a hivatalos ENSZ-képviselet együttvéve, és bár a kormányzat nyilván igyekszik majd keresztbe tenni neki, az eszközei is korlátozottak, de ő tenni fogja a dolgát. Hiszen két évtizede dolgozik a külpolitikában!

Nyilván e két évtizedes külügyes tapasztalatnak és a progresszív innovációnak, valamint a Karácsony-féle városdiplomáciai csoport fejlesztéseinek tudható be, hogy a szemellenzős Tarlós-érán túllépve a Korányi-időszakban „folyamatos volt a kapcsolattartás Whatsappon a világ jelentős nagyvárosaival, mint Amszterdam, Barcelona, Buenos Aires, London, New York, Los Angeles vagy Párizs. A kollégákkal egyeztetjük a jól működő gyakorlatokat, informáljuk egymást tesztelésről, maszkviselési szabályokról, kommunikációs stratégiákról, gazdasági és szociális intézkedésekről, és ezeket becsatornázzuk az fővárosi operatív törzs irányába.”

nem hiába jelentkezik be az interjúban államtitkári pozícióra, ami legalább jelent némi kihívást a városdiplomáciában való unalmas semmittevéssel szemben, amit kisujjból kiráz. 

Csodálkozom, hogy a chicagói városháza nem küldött Whatsappon best practices-tapasztalatokat a fegyveres bűnözés felszámolásáról. A Bill de Blasio-féle New Yorktól biztos sokat lehet tanulni, például hogy miként csökkentsd a rendőrségbe vetett bizalmat, bízd meg a rendőröket a gondolatok cenzúrájával, és hát – Korányi-féle tanult kommunikációs szakembereknek is master-level: hogy miként kell egy átlagosan lövöldözéses brooklyni hétvégét „többnyire békésnek” beállítani. A fél dunántúlnyi Los Angeles kiváló példa a hajléktalanügyek kezelésére (ajánljuk még San Franciscót) ahogy a tömegközlekedésétől is tanulhatnánk; Buenos Aires pedig a sikeres szegénység-felszámolási programjairól híres. 

A főhős elmondja: kiemelten foglalkozott a forrásszerzéssel, és áldozatos munkájának eredményeképp sikerült meggyőzni Sorosékat, hogy kemény egymilliárd forinttal támogassák a városházát – ezt covid-tesztelésre fordították Karácsonyék. Reméljük, több ilyen sikeres forrásszerző tárgyaláson van túl Korányi! Ha a köztudottan nehezen adakozó, a tárgyalópartnereket kifárasztó Sorosékat sikerült meggyőzni, akkor bárkit sikerülhet! 

Korányinak még olyan, mások előtt rejtett, konkrét, gyorsan felhasználható tudásokra is sikerült szert tennie évtizedes tapasztalatának, jó kapcsolatainak és az ellenzék világra való nyitottságának köszönhetően, hogy

Ezt nem más, mint Nan Whaley, az amerikai Dayton város polgármestere árulta el neki, szintén Whatsappon. Mások százezer forintokat fizetnek az olyan, exkluzív kommunikációs tréningekért, ahol ilyen szakmailag magasan jegyzett fogásokat elárulnak nekik, de Korányinak Whaley megírta Whatsappon. Ha telefonon mondta volna, akkor Korányi Dávid nem lenne olyan lelkes, mert akkor a daytoni polgármester nem használta volna ki az új technológiákban rejlő pluszlehetőségeket. 

Ha már majd New Yorkban lesz, javaslom Korányinak, hogy látogassa meg a Riverside Parkban, nem messze a Columbia Egyetemtől a Kossuth-szobrot és tövében az 1956-os emlékművet, aminek a felállítását úgy akadályozta Bill de Blasio városházája a testvérvárosi szeretet jegyében, ahogy csak tudta. 

Mindez szigorúan szakmai alapon folyik, szemben a kormánnyal, ami a városfejlesztésből is politikát csinál. Nem úgy Karácsony és Korányi! Épp ezért Varsó és Budapest közt „nagyon intenzív a kapcsolat, és valóban azon vagyunk, hogy a nacionalista-populista kormányzás ellenszeréről is megosszuk egymással a tapasztalatainkat. És persze van ennek egy erős szolidaritási faktora, hogy nem vagyunk egyedül, máshol is előállt hasonló helyzet, és hogy ettől még itt vagyunk, a két város közös demokratikus alapértékei igenis léteznek. De nem csak Varsóval fűzzük egyre szorosabbra a kapcsolatot. Ha a járványhelyzet is megengedi, szeptemberben meg tudjuk csinálni a Budapest Forum – Building Sustainable Democracies néven tervezett nemzetközi konferenciát, és új városokkal bővítjük majd a Szabad Városok Szövetségét. Egy nagy, Európán is túlmutató globális, progresszív, antipopulista városi együttműködési hálózatot tervezünk elindítani.”  

Korányit, gondolom, ebben az sem fogja akadályozni, hogy akkor már New Yorkban lesz, hiszen

a Whatsapp kiváló tudástranszferáló ugyanis, és hát ma már ki megy be irodába, a home office az előremutató, zöld és demokratikus munkamódszer. Javaslom bevonni a populizmusellenes várospolitikai szervezkedésbe New Yorkot és Los Angelest is, hiszen ők sikerrel jártak túl Donald Trump eszén, és szolgáltatták a szavazókat a demokratáknak (Solid Cities, mondanám, azoknak, akik értik, mi volt a Solid South, a szegregációpárti demokrata szavazói tömb a déli államokban).

De legalább tudjuk, hogy a budapesti városházán Karácsony Gergely és csapata kommunikációs lufik felfújásával és eregetésével tölti az idejét. Valószínűleg sorra fizetik ki a kommunikációs tréningeket, melyeknek az a tematikája, hogy „miként kommunikáld a semmit”. A guide egyik pontja az lehet, hogy hívd fel a Telexet, hogy most adnál egy odamondós, kemény interjút, win-win helyzet lesz, garantálod, mindkét fél imázsának jót fog tenni, és még két felfújt kommunikációs lufit is adsz ajándékba, jó lesz dekornak. Ha a lufikat nem szúrják ki a szurkálódó kormánypártiak, akkor meg elszállnak a szférákba, ott kipukkadnak, de már senki nem fog emlékezni rájuk.