Ha Tóth Krisztina elfelejtette volna, mi volt a valódi szellemi kútmérgezés, felfrissítem az emlékezetét.
„Tóth Krisztina kortárs költő hetekkel ezelőtt azzal került reflektorfénybe, hogy a haladó, liberális kultúraértelmezés és kánonátírás jegyében kivenné a kötelező olvasmányok közül Jókai Mór Aranyember című klasszikusát. Néhány napja pedig egy osztrák lapnak siránkozott a középkori maradiságot is alul múló magyar viszonyokról.
És ahogy ez ilyenkor már csak lenni szokott, a menetrendszerű, halvány antiszemita vádak is szépen fröccsentek Magyarországra, amely a költőnő szerint kimondottan »mérgező ország«.
Be kell valljam – némi túlzással –, hogy hetekkel ezelőttig azt sem tudtam, hogy Tóth Krisztina a világon van. Nyilván az én hibám is mindez, elismerem, hiszen amikor versolvasáshoz támad kedvem és időm, inkább a klasszikusokat, mintsem kortárs költők műveit húzom elő. A valódi kikapcsolódás számomra ugyanis egyfajta irodalmi időutazást jelent, ami feltételez némi távolságot a mai, kizökkent világ időzónájához képest. Ezért is olvasom inkább régi idők, mára klasszikussá érett íróit, költőit.
S most ugyan beleolvastam Tóth Krisztina eddigi életművének darabjaiba, mégsem költészetét szeretném minősíteni. Az idő majd úgyis megteszi, helyettem is...”
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
1969-ben megkérdezték egy Vietnámban szolgáló amerikai katonától, hogy mit üzen az ötven évvel később élő amerikaiaknak.
Hogy kik? Hát a Z-generáció. Azok, akik eltörölnék a múltunkat, a hagyományainkat, a történelmünket, az irodalmunkat, eltörölnének mindent.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
A fitneszguru nem ért egyet a Tisza által tervezett SZJA-emeléssel.
Megdöbbentő, amit ez a kártékony, önelégülten nárcisztikus ember művel.
Nem megy el a rivális.
A négyéves Medárd napok alatt belopta magát egy ország szívébe. Hőstettét és helytállását jó ideig nem fogjuk feledni. De egyre több helyen felmerül a kérdés, hogy is írjuk helyesen az életet mentő köszönését. Utánajártunk!
