Kellenek azok az emberek, akik egy kilakoltatásnál az ajtó elé tudnak állni. (Interjú)
„Régóta mozogsz az ellenzéki politikában. Miért éppen most döntöttél úgy, hogy elindulsz az előválasztáson Józsefvárosban?
Ennek van egy politikai és egy személyes oldala. 2009 óta foglalkozok politikával, az LMP-nél kezdtem, aztán az Együtt-PM-nél dolgoztam, utána pedig a Humán Platformmal szerveztük a netadós tüntetéseket, meg még sok mindent. 2014 februárjában kiléptem a pártpolitikából, mert azt láttam, hogy az akkori működése nem tudja leváltani az Orbán-rendszert, és nem tudna elérni egy jó kormányzást sem egy igazságos, szolidáris társadalomról már nem is beszélve. Ezért azt gondoltam, el kell kezdeni balos intézményeket építeni, amik hosszú távon segíthetnek ezen. De a helyzet a későbbiekben nem sokat változott: továbbra is az erőforrásokat kezelő és stratégiát alkotó intézmények hiánya volt a baj. Ezért hoztuk létre a Mércét, de ma már sok ilyen intézmény van: Partizán, Helyzet Műhely, Szolidaritási Akciócsoport, Gólya és így tovább. Az írásaimban mindig arról volt szó, hogy hosszú távon hogyan tud építkezni ez a baloldal, hogyan lesz majd „politikaképes”. Ha a rabszolgatörvény idején például lett volna balos politikai aktor, akkor erősebben lehetett volna a dolgozók képviseletét megjeleníteni.
A Mérce mint baloldali intézmény célja neked eredendően az volt, hogy ebből egyszer legyen politikai képviselet?
Ez még nem a vége. Én nem akarok például pártot alapítani, de azt tagadhatatlan, hogy egy erős mozgalmi lábra a teljes magyar baloldali közösségnek szüksége van. Ez a kampány alkalmas lehet arra, hogy egy erős mozgalmi lábat a Szikrán keresztül fölhúzzon. (A Szikra Mozgalom a Jámbor Andrást az ellenzéki előválasztáson indító újbaloldali mozgalom, itt írtunk róluk részletesen – a szerk.) Ez az egész országnak elképesztően fontos dolog. Kellenek azok az emberek, akik egy kilakoltatásnál az ajtó elé tudnak állni, egy sztrájknál pedig segíteni tudnak a dolgozóknak, akik megszervezik a bérlői szövetkezeteket. Ha ilyen emberek a devizahitel-válság idején is lettek volna, egészen máshogy alakul a történet.
A szakszervezetekkel van kapcsolatod?
Nagyon sok kapcsolatom van különböző szakszervezetekkel, viszont ők nem fognak beszállni a pártpolitikába. Magyarországon ennek van hagyománya, amit én nem is bolygatnék. Persze ha bármelyik szakszervezet mellém áll, annak örülni fogok, de Magyarországon jelenleg nem realitás az, hogy ez megtörténjen.
Karácsony Gergely március 15-i beszéde kapcsán elindult a Mércén egy vita arról, hogy létezhet-e békés forradalom. Te azt írtad, lehet. Hogyan?
A forradalom nem csupán azt jelenti, hogy az emberek kapával-kaszával elkergetik a hatalmat. Azt is jelentheti, hogy radikális változás történik. Ha 2022-ben itt kormányváltás lesz, akkor mindenképpen radikális váltásnak kell jönnie. Nyilván lesz majd elszámoltatás is, de nemcsak ebben kell radikális váltás, hanem abban is, hogyan viszonyulunk a bérből és fizetésből élőkhöz. Hogyan viszonyulunk a nagy kérdésekhez: a klímaváltozáshoz, a robotizációhoz, a globális nagytőkéhez, a közösségi média életünkre gyakorolt hatásához.”
30 éves lett a félig vajdasági Nevergreen, ezt pedig új albummal és koncerttel ünnepelte a hazai doom- és gothic-élet legismertebb zenekara. A Harag és remény ráadásul méltó megjelenése a csapatnak.
Mindjárt itt a karácsony, és ez a legnagyobb vágyam: legyen békesség, jó lenne az egész világban, de legalább itt, Magyarországon; olyan szép ország a miénk, és olyan sok benne a tehetség, erre kellene inkább koncentrálni a sok energiapazarló küzdelem helyett – mondja az idén kilencvenéves Bodrogi Gyula. Ünnepi beszélgetés a bokszmeccsekről, a siker kiszámíthatatlanságáról és az örökre velünk maradó csodákról.
A Nyugatra „disszidált” rockzenész azt írja, mivel akkoriban egy szót sem beszélt németül, az első dolga volt, hogy minden szabad percében tanuljon németül.
A mostani műsorban is borsot tört Gulyás orra alá az egykori politikus.
Imádom a térképeket nézegetni. Most Ukrajna került elém. Elgondolkodtatott.
A Magyar Narancs ezúttal arról írt, Nagy János szigetszentmiklósi polgármester nem cáfolta, hogy megütött egy helyi lakost az adventi vásárban, azonban megkérdőjelezte az erről készült térfigyelő kamerás felvétel létezését. A lap közölt egy képkockát a történtekről.
A birkózólegenda 77 évesen sem lassít: gyerekeket oktat, élménybeszámolókat tart. Mint meséli, súlyos autóbalesete is a jellemét formálta, ahogyan az apósával, Sinkovits Imrével folytatott, vasárnapi ebéd utáni beszélgetések is. Az életéről szóló könyv címe is sokatmondó: „Átmegyünk a falon”...
Napok óta küzdöttek az életéért, de a mentést a szél és a hóesés miatt többször fel kellett függeszteni.
