„Nincs kedvetek megdögölni mondjuk? A kormánnyal együtt…”

„Éjfél. Pittyeg a telefon. Fél szemet kinyitom, kihúzom a fejem a párnám alól, hogy kis pofont adjak meglévő alvászavaromnak a mobil kék fényével. Megint elfelejtettem lenémítani estére. Megint egy szívhez szóló szép üzenet: egy Kismariska – tipikusan két ismerőssel, a profilképe helyén szikrázóan csillámló kiscicával – újfent elküldött az anyámba. Jó, jó. De miért ilyenkor? (Kérem, ha tetszik olvasni, legközelebb még 21 óra előtt, rendben?)

No, de hát keresztény portál vagyunk, hitüket aktívan gyakorló munkatársakkal, így vevők vagyunk bármikor is egy jó kis »szembesítésre«. Nem? De. Pittyegjetek! Tehát: »Nincs kedvetek megdögölni mondjuk? A kormánnyal együtt… könyörgök könyörgve kérlek titeket haljatok meg mind ahányan vagytok… kérlek.« Ez az üzenet éppen nem a kortárs kritikából szedett gyöngyszem, de az évek alatt úgy hozzánk nőtt, hogy nem volt szívem mást idehozni, meg egyébként tökéletesen jól példázza ez is az üde hétköznapokat. Élő lelkiismereteink legemblematikusabb karakterei természetesen a »mittyűlölköttökk?!« felkiáltással is meglehetős gyakorisággal operálnak.

Mert hát mit? Ahogy Isten gyűlöli a bűnt, de a bűnöst szereti, úgy a keresztények is – bármily meglepő – igyekeznek élni a megkülönböztetés ezen gyakorlatával, akármekkora képtelenségnek is tűnik ez sokak számára. Tehát, ha a világban burjánzó elmebajra olykor indulatosan kapjuk fel a fejünket, az pusztán azért van, mert parancsunk van a szeretetre. Az óvó szeretetnek ez a férfias vonása társadalmunkban igen ritka, mondhatni »pusztában kiáltó hang«.

Nem mondom, kell az erős belső kontroll, a belátás, hiszen könnyű elvetni a sulykot, de ahogy a végeken harcoló várvédők sem azért mentek ki a falra, hogy vérre szomjazva, gyűlölettől fűtve embereket mészároljanak, úgy a Vasárnap sem az azon való ötleteléssel tölti minden kreatív percét, hogy kin kövessen el karaktergyilkosságot hobbiból. Szent meggyőződésünk van arról, hogy ami mellett vitán felül állóan állást foglalunk, az az Igazság (ezt az isteni igazságosság miatt írtam nagy betűvel), és ami ellen felszólalunk, az hitünk szerint rövid-, közép-, vagy hosszútávon összeegyeztethetetlen az élettel; egyszerűen forgalommal szembe megy az emberiség üdvösség felé vezető autópályáján.”